Kirekesztették a beszédfogyatékkal élőket

Bár súlyos hátrányokkal küszködnek, évek óta nem jogosultak támogatásra.

Az ombudsman által megkérdezett szakmai szervezetek azonban nem osztják az Emmi álláspontját. A fogyatékkal élők jogaiért küzdő De juRe Alapítvány szerint a beszédfogyatékosság és a beszédkészség elvesztése hasonló szociális hátrányokat okoz, mint a hallás- vagy látásvesztés, a beszédhiány azonban sokkal súlyosabb helyzetbe hozza az elszenvedőket. Aki beszéd hiányában rosszul kommunikál, annak kevesebb a lehetősége a kapcsolatteremtésre, s így egyre inkább elveszíti a társadalom életében való részvétel lehetőségét.

A Magyar Stroke Társaság elnöke szerint is szociális hátrányokat okoz a stroke vagy egyéb kórfolyamatok következtében kialakuló beszédzavar. Bereczki Dániel ezért azt javasolja, hogy a törvény ismerje el a támogatásra jogosító fogyatékosságként a központi idegrendszeri károsodás miatt létrejövő beszédfogyatékosságot. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának dékánja, Zászkaliczky Péter szerint a törvényi szabályozás hiányosságát az okozza, hogy nincs pontosan definiálva sem maga a beszédfogyatékosság, sem a hozzá tartozó kórképek. Mindezek azonban elengedhetetlenek a jogosultak körének pontos meghatározásához. A dékán szerint a megfelelő törvényi szabályozás kialakítása érdekében munkacsoportot kellene létrehozni, amelyben helyet kapnának a területet érintő egészségügyi, szakmai és civil szervezetek is.

Az ombudsman leszögezte: a fogyatékossági támogatás a törvény meghatározása szerint esélyegyenlőséget elősegítő juttatás, amelynek célja, hogy anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Székely László szerint azzal, hogy az ellátási formát a jogalkotó nem terjeszti ki a beszédfogyatékossággal élőkre, az állam nem tesz eleget az esélyegyenlőség megteremtése követelményének.

– A beszédkészség stroke következtében kialakuló károsodása hasonló társadalmi hátrányba hozza elszenvedőjét, mint a hallás- vagy látásfogyatékosság. Ugyanolyan nehézségekkel kell megküzdenie a munkavállalás és a mindennapi élet bármely területén egy afáziás betegnek, mint egy hallás- vagy látássérültnek – hangsúlyozta a biztos. Szerinte a jogalkotónak semmilyen ésszerű indoka nincs arra, hogy eltérően kezelje a beszédfogyatékosságot, tehát a szabályozás diszkriminál.

Székely László rámutatott arra is: egy korábbi ombudsmani jelentés már foglalkozott az afáziás betegek jogsérelmével, és elődje, Szabó Máté akkori ombudsman már több mint három évvel ezelőtt azt kérte a szaktárcától, úgy módosítsa a törvényt, hogy a beszédfogyatékosok az egyéb fogyatékossággal élőkhöz hasonló támogatásban részesüljenek. A Balog Zoltán vezette Emmi azonban évek óta nem lépett az ügyben. Az alapvető jogok biztosa most ismételten felhívta Balogot, hogy fontolja meg a fogyatékosok jogairól szóló törvény, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet módosításának kezdeményezését annak érdekében, hogy a stroke következtében kialakuló beszédzavarral élők a többi fogyatékossági típussal azonos támogatásban részesüljenek.