Hivatalosan nem kereste meg a kormány a kereskedelemben dolgozók egyetlen reprezentatív szakszervezetét sem annak érdekében, hogy a kiskereskedelemben tervezett változtatásokról tárgyaljanak. Ezt mondta lapunknak a 15 ezer aktív tagot tömörítő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, Sáling József. Előző nap pedig a kereskedelem területén az árbevétel alapján legnagyobb szakmai szervezet, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György fogalmazott úgy, hogy őket sem kereste meg senki az ügyben. Mindez azért érdekes, mert hétfőn Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy ősszel a parlament elé terjesztik a kiskereskedelmi munkavégzésre vonatkozó új szabályozást, és jelenleg is egyeztetnek a részletekről az érdekképviseletekkel.
Túl sok konkrétum egyelőre nem derült ki a tervekről. Kósa Lajos azt mondta, a kötelező vasárnapi zárva tartás áprilisi megszüntetésekor már felvetődött, hogy hozzá kell nyúlni a törvényhez, ezért tárgyaltak az érintett szervezetekkel. Kifejtette, többféle elképzelés is létezik, az egyik például azt mondaná ki, hogy a kiskereskedelemben a munkavállalók számára kötelező a vasárnapi munkavégzés, de csak évente meghatározott számban, ez hattól akár húszig is terjedhet. Szerinte beszélni kell a szombati munkavégzésről, ahogy a munkaszüneti napokra és a nemzeti ünnepekre vonatkozó nyitvatartási szabályokról is, ezekre is kiterjed majd a javaslatuk.
Kósa Lajos tegnap az állami rádióban sietett egyértelművé tenni: az, hogy ősszel beterjesztik a kiskereskedelmi munkavégzésre vonatkozó szabályozást, nem azt jelenti, hogy visszaállítanák a vasárnapi boltzárat. – Mivel teljesen vissza kellett vonni a korábbi szabályozást, a kiskereskedelemben dolgozók rosszul jártak, ezért jogilag rendezni szükséges a helyzetet, hogy kedvezőek legyenek számukra a feltételek – fogalmazott. Mint ismert, a vasárnapi boltzár áprilisi eltörlésével épp a kormány írta vissza a Munka törvénykönyvébe az 50 százalékos vasárnapi pótlékot, holott a boltzár idején arra az öt szabadon választott vasárnapra, amelyiken mégis ki lehetett nyitni, 100 százalék pótlék járt a dolgozóknak.
A változtatásokkal vélhetően a multiknak is erős üzenetet akar küldeni a kormány: egyes vélemények szerint így akarnak ismét a kisebb üzleteknek vagy a hazai láncoknak előnyt adni, ahogy a boltzár esetében is tették, amikor a 200 négyzetméter alattiak nyitva maradhattak vasárnap is.
Sáling József lapunknak úgy fogalmazott, elsősorban arra lenne szükség, hogy az érintettek tisztességes bért kapjanak a vasárnapi munkáért. Utalt rá, hogy a kereskedelemben dolgozók többsége, mintegy 70 százaléka nő, és az érintettek nagy arányban a szakmai bérminimumot, bruttó 129 ezer forintot keresik havonta. Ez nettó 84 ezer forint, vagyis – 21 munkanappal számolva – napi 4 ezer forintért dolgoznak, így az 50 százalékos vasárnapi pótlék mindössze plusz 2 ezret jelent számukra. Ennyiért viszont aligha éri meg vasárnap is dolgozni, így szükség van vasárnapra a 100 százalékos bérpótlékra. A szakszervezet más ügyben is hozzányúlna a munka törvénykönyvéhez, például hogy legalább havi két pihenőnap essen vasárnapra az eddigi egy helyett.
Mindezekről azonban Sáling József szerint a munkaadók képviselőivel együtt, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésén kellene tárgyalni.
