Hetente átlagosan alig ezerrel emelkedik azoknak a határon túli magyaroknak a száma, akik kérik felvételüket a levélben szavazók névjegyzékébe. Legalábbis ez derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján szereplő adatokból. Augusztus elején a névjegyzékben 261 005, magyarországi lakcímmel nem rendelkező, tehát külhoni állampolgár volt, most, nem egészen három héttel később ez a szám 263 940-re változott. A levélben szavazók névjegyzékébe szeptember 17-ig lehet regisztrálni, vagyis néhány ezerrel még tovább emelkedhet ez a szám.
Ahhoz képest viszont ez meglehetősen kevés, hogy mostanra több mint 800 ezer határon túli magyar kapott már állampolgárságot, és a nagy részük, nagyjából 700 ezer ember választókorú, azaz kérhetné a névjegyzékbe vételét.
A 2014-es választások óta mintegy 70 ezerrel emelkedett a névjegyzékbe vett külhoniak száma, hiszen két éve még csak alig 194 ezer volt a számuk. Több mint 114 ezren Romániában, 29 ezren Szerbiában, 2100-an Németországban vannak közülük. Mivel vannak olyan országok, ahol tiltják vagy büntetik a kettős állampolgárságot, így az országonkénti felsorolás sem teljes. Ettől függetlenül a választásig még sokan feliratkozhatnak, de akár az is elképzelhető, hogy többen kikerülnek a nyilvántartásból. A külhoniak névjegyzéke ugyanis nem frissül automatikusan, ahogy a magyarországi lakcímmel rendelkezőké, és nem aktualizálják, ahogy a külföldön dolgozó magyarok névjegyzékét. A külhoniak esetében az a szabály, hogy aki regisztráltatja magát, az tíz évig a jegyzékben marad. Így akár több ezer halott ember is szerepelhet rajta, hiszen a törlést csak a hozzátartozók kérésére hajtják végre. Arról az NVI-nél nem vezetnek külön nyilvántartást, hogy eddig hányan kérték levételüket a listáról.
Pedig ez, illetve a külhoniak jegyzékébe újonnan felvételt kérők száma az érvényesség szempontjából döntő lehet. Az október 2-i, a betelepítési kvótáról szóló népszavazás ugyanis akkor lesz érvényes, ha az összes választópolgár (tehát a magyarországi lakcímmel rendelkezők és a határon túli választók) több mint fele érvényesen szavaz. Így jelenleg az érvényességhez 4 136 900 szavazat kell. Vagyis elvben akár több tízezerrel is módosíthatja a határon túli magyarok aktivitása az október 2-i népszavazás érvényességi küszöbét. A határon túliak esetében egyébként arra lehet számítani a 2014-es adatok alapján, hogy a névjegyzékben szereplők mintegy 80 százaléka küldi vissza a levélcsomagot és benne a szavazatát.
A külföldön dolgozó magyarok az érvényesség szempontjából aligha rúghatnak labdába, annak ellenére, hogy jelentősen emelkedett azok száma, akik a külképviseleti névjegyzékbe jelentkeztek. Számuk a hónap elején 218 volt, most 1443. A tapasztalatok szerint a szavazás előtti napokban ennél a csoportnál felgyorsul a regisztráció, de meglepő lenne, ha végül 25-30 ezernél többen voksolnának. Ennek oka, hogy a külföldön dolgozók levélben nem, csak személyesen szavazhatnak a külképviseleteken, nem ritkán azonban több száz kilométert is kell utazniuk ehhez. A Jobbik éppen ezért hétfőre rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett annak érdekében, hogy törvénymódosítással tegyék lehetővé a külföldön dolgozó magyarok számára is a levélben szavazást, az ülésen azonban a kormánypártok nem vettek részt.
A külföldön dolgozók közül a tegnapi adatok szerint a legtöbben, 193-an Londonban akarnak szavazni. Brüsszelben 98-an, Münchenben 83-an, Stuttgartban 66-an, Berlinben 53-an, Párizsban 51-en, Bécsben 46-an, Csíkszeredán pedig 59-en szerepelnek már a névjegyzékben, de a legtöbb helyen ennél kisebb a létszám.
