Hetente átlagosan alig ezerrel emelkedik azoknak a határon túli magyaroknak a száma, akik kérik felvételüket a levélben szavazók névjegyzékébe. Legalábbis ez derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján szereplő adatokból. Augusztus elején a névjegyzékben 261 005, magyarországi lakcímmel nem rendelkező, tehát külhoni állampolgár volt, most, nem egészen három héttel később ez a szám 263 940-re változott. A levélben szavazók névjegyzékébe szeptember 17-ig lehet regisztrálni, vagyis néhány ezerrel még tovább emelkedhet ez a szám.
Ahhoz képest viszont ez meglehetősen kevés, hogy mostanra több mint 800 ezer határon túli magyar kapott már állampolgárságot, és a nagy részük, nagyjából 700 ezer ember választókorú, azaz kérhetné a névjegyzékbe vételét.
A 2014-es választások óta mintegy 70 ezerrel emelkedett a névjegyzékbe vett külhoniak száma, hiszen két éve még csak alig 194 ezer volt a számuk. Több mint 114 ezren Romániában, 29 ezren Szerbiában, 2100-an Németországban vannak közülük. Mivel vannak olyan országok, ahol tiltják vagy büntetik a kettős állampolgárságot, így az országonkénti felsorolás sem teljes. Ettől függetlenül a választásig még sokan feliratkozhatnak, de akár az is elképzelhető, hogy többen kikerülnek a nyilvántartásból. A külhoniak névjegyzéke ugyanis nem frissül automatikusan, ahogy a magyarországi lakcímmel rendelkezőké, és nem aktualizálják, ahogy a külföldön dolgozó magyarok névjegyzékét. A külhoniak esetében az a szabály, hogy aki regisztráltatja magát, az tíz évig a jegyzékben marad. Így akár több ezer halott ember is szerepelhet rajta, hiszen a törlést csak a hozzátartozók kérésére hajtják végre. Arról az NVI-nél nem vezetnek külön nyilvántartást, hogy eddig hányan kérték levételüket a listáról.
Pedig ez, illetve a külhoniak jegyzékébe újonnan felvételt kérők száma az érvényesség szempontjából döntő lehet. Az október 2-i, a betelepítési kvótáról szóló népszavazás ugyanis akkor lesz érvényes, ha az összes választópolgár (tehát a magyarországi lakcímmel rendelkezők és a határon túli választók) több mint fele érvényesen szavaz. Így jelenleg az érvényességhez 4 136 900 szavazat kell. Vagyis elvben akár több tízezerrel is módosíthatja a határon túli magyarok aktivitása az október 2-i népszavazás érvényességi küszöbét. A határon túliak esetében egyébként arra lehet számítani a 2014-es adatok alapján, hogy a névjegyzékben szereplők mintegy 80 százaléka küldi vissza a levélcsomagot és benne a szavazatát.
