A galgagyörki egységes óvoda-bölcsődének otthont adó Gosztonyi-kúriát gyönyörű park veszi körül, amelyben több száz éves fák nyújtanak árnyékot. Tavaly negyvenhat kisgyermek járt ide, közülük öt bölcsődéskorú. Idén hasonló létszám várható, a körülbelül ezer lelket számláló faluban azonban már a jövő ősz miatt aggódnak. A kormány ugyanis bölcsődereformot hirdetett, amelynek célja, hogy a jelenlegi 47 ezer bölcsődei férőhelyet a jövőben hatvanezerre növelje. Míg most csak a tízezernél több lakosú városoknak kell bölcsődét működtetniük, jövőre már azokra a településekre is vonatkozik a kötelezettség, ahol legalább negyven három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt olyan gyerek lakik, akinek a szülei igénylik az ellátást. Ennek érdekében január elejétől három, a hagyományos bölcsődékhez képest könnyített feltételekkel működtethető bölcsődetípust is életre hívnak (mini-, családi és munkahelyi bölcsőde), ezzel párhuzamosan azonban 2017 szeptemberétől megszüntetik az egységes óvoda-bölcsődei intézményformát. Ezek jelenleg olyan falvakban működnek, ahol nincs annyi gyermek, hogy külön óvodát és bölcsődét tartsanak fenn, így egy intézményben fogadják a bölcsődés és az óvodáskorú gyerekeket.
Galgagyörk polgármestere szerint a cél szép, de a törvényt úgy kellett volna megalkotni, hogy a kétezer fő alatti település helyzetét is figyelembe veszik, így ugyanis a változtatások súlyosan megnehezítik a kistelepülések életét. Sok faluban, így Galgagyörkön is évről évre kevesebb gyermek születik. Matejcsok Zsolt szerint sem igény, sem forrás nincsen egy új bölcsődei ellátási forma kiépítésére és fenntartására, a jelenlegi rendszer megszüntetése azonban azt a maréknyi családot lehetetlenítené el, akiknek az egységes óvoda-bölcsőde teszi lehetővé, hogy munkát vállaljnak.
Galgagyörkön 2011-ben alakították át az óvodát egységes intézménnyé, mert olyan kevés volt már az óvodáskorú gyermek a településen, hogy veszélybe került az önálló intézmény fenntarthatósága. Valent Lászlóné, az egységes óvoda-bölcsőde vezetője szerint a kezdet nehéz volt, az elmúlt években azonban sikerült valamennyi kritériumnak eleget tenniük. Van már kisgyermeknevelőjük, és átalakítottak egy termet is, hogy alkalmas legyen az óvodai-bölcsődei csoport számára. A népességfogyás azonban az elmúlt években sem állt meg.
Valent Lászlóné tapasztalatai szerint a helybéli kisgyermekes családok közül kevesen adják be hároméves kor alatt gyermeküket bármilyen intézménybe. Olyan pedig, aki erre a gyermek kétéves kora előtt hajlandó lenne, szinte egyáltalán nincs, hiszen addig jár a családnak a gyermekgondozási díj. Tavaly úgy lett meg az ötfőnyi bölcsődés-létszámkeret, hogy más településen élő gyermeket is felvettek.
Elméletileg egy önálló minibölcsődét be lehetne rendezni az egységes óvoda-bölcsőde épületén belül is, az intézményvezető szerint azonban ez sem járható út. A kastély ugyanis nem bővíthető, egy újabb csoportszoba létrehozásával pedig már nem lenne meg a csoportok számára törvényileg előírt minimális alapterület (egy bölcsődés gyermekre legalább három, óvodásra legalább két négyzetméternek kell jutnia – a szerk.). Az intézmény vezetője szerint van olyan település, ahol a bölcsődei reform miatt idén sem vesznek fel bölcsődéskorú gyereket, de olyan is volt, ahol egyszerűen megszüntették az egységes óvoda-bölcsődei ellátást. Galgagyörk azonban „kivár”. Hátha időközben módosulnak a jogszabályok, s mégis megtarthatják az egységes intézményt.
Matejcsok Zsolt tájékoztatása szerint az egységes óvoda-bölcsőde évi harmincmillió forint állami támogatásból működik, amelyhez az önkormányzatnak még hozzá kell tennie néhány milliót. – Ez nem hangzik soknak, de nem könnyű megoldani. Galgagyörk éves iparűzési adója jó ha eléri a 10 millió forintot, ennek a pénznek pedig igen sok területen lenne jó helye – fejtette ki. Minibölcsőde esetén a gyermekek után járó normatív támogatás nem növekedne, viszont beruházási költségekkel, hosszú távú fenntartási és bérköltségekkel kellene számolni. Kérdésünkre, hogy Galgagyörk miért nem pályázik a pluszforrások előteremtésére (a kormány a szükséges fejlesztésekhez ugyanis elvileg csaknem százmilliárd forintos uniós támogatást nyújt – a szerk.), a polgármester azt mondta, nem találtak nekik megfelelő pályázatot. Visszakérdezett ugyanakkor, hogy csökkenő születésszám mellett van-e egyáltalán értelme önálló bölcsődét építeni. Mint mondta, nagyszerű érzés átvágni egy új intézmény bejáratánál a szalagot, de minek, ha előfordulhat, hogy néhány év múlva már üresen áll az épület.
A minap egy sajtótájékoztatón megkérdeztük a család- és ifjúságügyért felelős államtitkárságot arról, mi indokolta az egységes óvoda-bölcsődék felszámolását. Novák Katalin azt válaszolta, hosszan egyeztettek az érintettekkel a törvény megalkotása előtt, és tapasztalatik szerint ezek az intézmények jelenleg sem működnek, nem bevettek, és nem is népszerűek.
