Nem mindennapi jogi helyzetben, saját titkolózásának jogszerűségéről tárgyalás megtartása nélkül döntene a Kúria egy, a devizahitelesek számára kulcsfontosságú kérdésben – értesült a Magyar Nemzet. A legfőbb bírói testület egy korábban a devizahitel-szerződések ügyében hozott jogegységi határozata miatt lett peres fél. Az esetről a Népszabadság számolt be augusztus végén. Kiderült, hogy mielőtt a Kúria jogegységi határozatban döntött volna arról, hogy perelhetők-e a bankok a devizahitelek miatt, véleményt kért többek közt a nemzetgazdasági tárcától, a jegybanktól és a bankszövetségtől. Ezeket a véleményeket szerette volna megismerni egy devizahiteles, ám kérését elutasította a Kúria.
Az adós ezután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, amely neki adott igazat a kérdésben, az ügy azonban bíróságra került.
Az elsőfokú döntés már a Kúria álláspontjával értett egyet. Ezután ismét fordult a kocka: a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta, hogy a Kúriának ki kell adnia a kért dokumentumokat az adósnak. Itt azonban még nem ért véget az ügy. Az alperes Kúria ugyanis felülvizsgálati kérelemmel fordult az ügyben a Kúriához, lényegében a jogerős ítélet felfüggesztését kérve „saját magától”.
Ugyanakkor lapunk úgy értesült, hogy
a Kúria nem kérte az ügyben tárgyalás megtartását, s a kijelölt bírói tanács sem tartotta indokoltnak azt.
A felperes képviseletét ellátó Transparency International Magyarország viszont tárgyalást kért a Kúriától. Karsai Dániel ügyvéd lapunk megkeresésére elmondta, meghökkentő, hogy a bírói testület egy ilyen különösen kényes és pikáns ügyben nem tartja indokoltnak a tárgyalást. Mint mondta, ebben az ügyben kérés nélkül tárgyalást kellett volna kitűznie a Kúriának, s kiemelten kellene kezelnie a bíráskodás alapvető kérdéseit firtató eljárást.
Figyelemre méltó körülmény, hogy
az ügyben Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének tanácsa jár el.
Az, hogy Baka nem tartotta indokoltnak a tárgyalás megtartását, azért érdekes, mert ő ciklusokon keresztül a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) magyar bírája volt. A volt főbíró ráadásul éveken át pereskedett a magyar állammal, mert mandátuma lejárta előtt eltávolították a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáról. Baka ügyében éppen az EJEB mondta ki, hogy 2011-es leváltása sértette jogát a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz.
Az ügyben egyébként a Kúria is megszólalt. Korábban a szervezet az esettel kapcsolatban közleményt adott ki, miszerint nem rendkívüli, hogy a Kúria dönt egy olyan eljárásban, amelyben peres félként vesz részt. Mint írták, a jogerős ítéletek ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmek elbírálására a törvény kizárólag a Kúriát jogosítja fel, ezért semmi szokatlan, rendkívüli nincs abban, hogy ezúttal is így történik. Ez mindenben megfelel az eljárási szabályoknak. Hozzátették, az elmúlt években is tucatnyi hasonló eset volt, ahol a Kúria felülvizsgálati bíróságként döntött olyan bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti, személyiségi jogi, vagy éppen közérdekű adat kiadása iránti perben, amelyben maga volt az alperes. „Különbséget kell ugyanis tenni a Kúria mint peres fél és a Kúria mint felülvizsgálati jogkörben eljáró bírósági fórum között” – áll a bíróság közleményében.
