Érdeklődésünkre a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága sajtóosztálya közölte, a magyarországi börtönökben állatkínzás bűncselekménye miatt jelenleg 15-en töltik jogerős büntetésüket, de 73 olyan fogvatartott van (köztük lehetnek előzetes letartóztatásban lévők is), akiknek egyéb bűncselekményeik között szerepel az állatkínzás is.
Az Igazságügyi Minisztérium és az állatvédők a büntetés szigorítása mellett a prevencióról is tárgyalnak. A minisztérium úgy látja, „erre a kérdésre a civil szervezetekkel folytatott megbeszélések alapján minden résztvevő nagy hangsúlyt kíván majd fektetni a készülő javaslatban”. Ennek egy formája lehet, hogy korszerűsítik például azokat a menhelyeket, ahova az utcára került kutyákat viszik az emberek. Mészáros Gabriella, a Magyar Állatvédők Országos Szövetségének elnöke szerint ha nem azt látnák az emberek, hogy pokoli viszonyok fogadják a sintértelepen az állatokat, akkor nem vetemednének arra, hogy szamurájkarddal vetnek véget a kóbor kutyák életének. Lapunknak kifejtette: ha pedig „nem látnák azt a gyerekek, hogy Józsi bácsi eltűnik pár újszülött korccsal és egy lavór vízzel, majd csak az üres lavórral tér vissza”, akkor nem esnének neki egy sérült, védtelen állatnak sem. Azonban – mondta Mészáros Gabriella – amíg a gyepmesterkedés egy olyan profitorientált vállalkozás lesz, amit nem ellenőriz senki, addig vesztőhelyek maradnak a sintértelepek. Szerinte az állam felelőssége lenne ellenőrizni, hogy miként költik el a gyepmesterkedésre költött összeget a sintérek, de rendre süket fülekre találnak, amikor ezt követelik. – Pedig nem értem, hogy egy kormány hogy teheti meg azt, hogy nem állatbarát – tette hozzá Mészáros Gabriella.
