Beköltözik az óvodába a gyermekvédelem

A kormány szerint az utóbbi években megugrott a szociális hátrányokkal és magatartás-problémákkal küzdő kicsik száma.

Csaknem 1,7 milliárd forint a keretösszege annak a gigapályázatnak, amit a napokban írt ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Széchenyi 2020 program keretében, hogy a települési önkormányzatok által fenntartott család- és gyermekjóléti szolgálatok a jövőben felsőfokú szakirányú végzettségű szociális segítőket alkalmazhassanak az óvodákban, az általános iskolákban és a középfokú intézményekben.

A járási székhelyeken működő gyermekjóléti szolgálatok – amennyiben nyernek a pályázaton – heti negyven órában alkalmazhatnak egy szociális munkást, akinek 1500 óvodás és iskolás gyermeket kell elérnie a kijelölt intézményekben. Ahol nincs ennyi óvodás vagy iskolás, ott részmunkaidőben is alkalmazhatnak szakembert, ahol viszont nagyobb az ellátási terület, ott több segítőt is felvehetnek. A gyermeklétszám megállapításában a hátrányos helyzetű (HH), a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), a sajátos nevelési igényű (SNI), valamint a tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTM) gyermekek duplán számítanak. További követelmény a pályázó gyermekjóléti szolgálatokkal szemben, hogy legalább az adott járás három településéről kell köznevelési intézményt bevonniuk a megvalósításba, és településenként legalább két intézménytípust. A pályázat során egy szolgálat minimum 18 millió, maximum 40 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyerhet el, ebből kell kifizetnie az intézményekben szolgálatot teljesítő szociális munkás bérét, és kidolgoznia a szociális segítés helyi igényekre szabott eszköztárát is.

– A gyermekvédelmi szakma évtizedes kérése volt, hogy ne csak iskolarendőrökkel próbáljanak fellépni az iskolai agresszióval szemben, hanem szociális munkával is, aminek egyszerre lehet hatékony szerepe a megelőzésben és a veszélyeztetettség kiszűrésében. Ez mérföldkő lehet a gyermekvédelem megerősítésében – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének (Macsgyoe) elnöke. Leszögezte, nagyon jó, hogy a szociális szakembereket nem az iskolák, hanem a gyermekjóléti központok alkalmazzák majd, így ugyanis a szociális munkás nem lesz az oktatási intézmény igazgatójának az alárendeltje, vagyis ha kell, fel meri vállalni a konfrontációt az óvoda, iskola vezetésével. Ugyanakkor a szakember szerint nem elég egyetlen szociális segítő 1500 főre és három településre, ehelyett minden óvodára és iskolára kellene jutnia egy-egy szakembernek, és államilag finanszírozott kötelező feladattá kellene tenni az óvodai, iskolai szociális munkás alkalmazását.

A kormányzat a lapunk által megismert pályázati kiírásban azzal indokolja a szociális munkások alkalmazásának szükségességét, hogy az utóbbi években megugrott az együttélés és a társas érintkezés szabályait kevéssé ismerő óvodások száma, több lett a hiperaktív és pszichés problémákkal küzdő gyermek, és az agresszió már egyre kisebb korban jelenik meg. A kabinet szerint a problémás gyermekek számának váratlan és jelentős emelkedése felkészületlenül érte az óvodapedagógusokat. Bár az iskolákban már korábban is érzékelték a pedagógusok a kedvezőtlen tendenciákat, az elmúlt egy-két évben érezhetően még fiatalabb korban jelentkeznek a problémák. A pedagógusok nehezen kezelik ezeket az eseteket, különösen akkor, amikor a problémás gyermekek szülei elutasítók, nem hajlandók együttműködni az intézménnyel.

„Arra, hogy a családdal fennálló problémákat megoldják, a pedagógusoknak sem elegendő idejük, sem megfelelő szakmai kompetenciájuk nincsen, hiszen ez a feladat túlmutat szakmai munkakörükön. A köznevelési intézményekben az óvodai és iskolai segítés mint gyermekjóléti szolgáltatás megjelenése ezt a helyzetet orvosolja” – áll a kabinet felhívásában. Hozzáteszik: a szociális munkás napi jelenléte segít a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzésében, fejleszti a gyermek kompetenciáit, közvetít a gyermek és szülő, a gyermek és tanár, illetve a szülő és tanár közti konfliktusok rendezésében. Ez kiegyensúlyozottá teheti a köznevelési intézmény belső életét, segíti a gyermekek szocializációját, és javíthatja az iskolai teljesítményüket is.

Várhatóan 42-94 pályázatot támogatnak majd a keretből. A szociális segítőnek napi nyolc órás munkaideje átlagosan 60 százalékát kell szociális munkával, 20 százalékát gyermekvédelmi feladatok ellátásával, és ugyanennyit adminisztrációval töltenie. Az egy-egy szociális munkás által elért 1500 óvodás és iskolás gyermek legalább 50 százalékát ténylegesen be kell vonni, vagyis a szociális segítés keretein belül foglalkozni kell velük, ezen belül az óvodások negyedére, az iskolások háromnegyedére érvényes ez a követelmény.

Pályázni szeptember 12-től, azaz jövő hétfőtől lehet egészen 2018 szeptemberéig. Ez idő alatt folyamatosan, több ütemben bírálják el a pályázatokat. Első ütemben azokról a kérelmekről döntenek, amelyeket legkésőbb október 12-ig, második körben pedig amelyeket december 30-ig benyújtanak.