Bár a 444.hu szerint a felsőbíróság dönthetne például a közpénzek nyilvánosságáról, Trócsányi a Népszabadságnak adott múlt heti interjúban ezt cáfolta. A tárcavezető közölte: a szabályozó hatóságok vagy a köztestületek döntései elleni perek és a gyülekezési jogi ügyek kerülnének ide. Handóék kritikája azért is pikáns, mert Lázár János kancelláriaminiszter a múlt heti kormányinfón azt mondta: „Teljes egység van az OBH és a kormány között abban, hogy közigazgatási felsőbíróságra szükség van.”
Ha nem tetszik, perelhetnek
Lázár János „hatásköri és eljárási racionalizálással” magyarázta, hogy az ügyfelek a jövőben számos ügyben nem fellebbezhetnek a közigazgatási döntések ellen, hanem rögtön bírósághoz kell fordulniuk, ha nem értenek egyet a központi államigazgatási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjével – írta a HVG.hu. Ez vonatkozik a közlekedési, a munkaügyi és az állatvédelmi hatóság, továbbá az anyakönyvi, a mezőgazdasági igazgatási és a halgazdálkodási szerv számos határozatára. Ugyanakkor Trócsányi László az említett Népszabadság-interjúban jelezte: a perorvoslati rendszert úgy szélesítik, hogy kétfokú jogorvoslatra, sőt esetenként felülvizsgálatra is legyen lehetőség. (MN)
