Alapjaiban kérdőjelezi meg a korábbi kormányzati magyarázatokat a tervezett közigazgatási felsőbírósággal kapcsolatban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 32 oldalas összefoglalója. A 444.hu birtokába került iratból a portál több erős mondatot idézett. Ezek közül talán a két legsúlyosabb: „Kiemelt gazdasági, gyakran politikai faktorral is rendelkező ügyek kerülnek majd a felsőbíróság elé.” Illetve: „A bírói hatalom [ ] a végrehajtói hatalomból érkező nagyszámú szakemberre átruházása a bíróság szervezeti függetlenségének, a jogállamiság alkotmányos követelményének sérülésére hivatkozó kritikai álláspont megfogalmazására ad – kétségkívül nem kevés – alapot.”
Ez utóbbi megállapítás arra utal, hogy a törvénytervezet alapján a felsőbíróság bíráinak felét köztisztviselők, kormánytisztviselők közül kell választani. A Jobbik, az MSZP és az LMP éppen emiatt bírálja a törvénytervezetet: attól tartanak, hogy az új közigazgatási felsőbíróságok valójában pártbíróságok lesznek. Trócsányi László igazságügyi miniszter ezt az ellenzéki vádat visszautasította, most azonban az ellenzéki elfogultsággal aligha vádolható OBH óv ugyanettől. Az az OBH, amelynek vezetője Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő felesége, Handó Tünde, s ilyen értelemben – mint ahogy a 444.hu fogalmazott – „az ő kritikája súlyosabb, mintha egy MSZP-s képviselő kezdene rettegni a jogállam szétverése miatt”.
Az OBH véleménye az, hogy a felsőbíróság létrehozásának gondolata „önmagában üdvözlendő”, a bírósági vélemények azonban arról szólnak, hogy aggályos a felsőbíróság „jogkörének, székhelyének meghatározása, az elnök és a bírák kiválasztásának tervezet szerinti menete”. Úgy véli: „A bírói hivatásra kellő felkészültséggel nem rendelkezők tömeges belépése a bírósági szervezetbe integritási kockázatot, működési zavarokat hozhat magával. A bírósági szervezetben ugyanis – eltérően a közigazgatástól – nincs és nem is lehet olyan igazgatási vezető, aki a döntések tervezetét jóváhagyja és ellenjegyzi.” Az OBH kifogásolja, hogy módosítani kellene a négy éve már megváltoztatott rendszeren, amely jól működik. Ráadásul a választási ügyekben is döntő különbíróság 2018-ban, a választás évében indulna, és kérdéses, hogy fennakadás nélkül el tudja-e látni feladatait.
Bár a 444.hu szerint a felsőbíróság dönthetne például a közpénzek nyilvánosságáról, Trócsányi a Népszabadságnak adott múlt heti interjúban ezt cáfolta. A tárcavezető közölte: a szabályozó hatóságok vagy a köztestületek döntései elleni perek és a gyülekezési jogi ügyek kerülnének ide. Handóék kritikája azért is pikáns, mert Lázár János kancelláriaminiszter a múlt heti kormányinfón azt mondta: „Teljes egység van az OBH és a kormány között abban, hogy közigazgatási felsőbíróságra szükség van.”
Ha nem tetszik, perelhetnek
Lázár János „hatásköri és eljárási racionalizálással” magyarázta, hogy az ügyfelek a jövőben számos ügyben nem fellebbezhetnek a közigazgatási döntések ellen, hanem rögtön bírósághoz kell fordulniuk, ha nem értenek egyet a központi államigazgatási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjével – írta a HVG.hu. Ez vonatkozik a közlekedési, a munkaügyi és az állatvédelmi hatóság, továbbá az anyakönyvi, a mezőgazdasági igazgatási és a halgazdálkodási szerv számos határozatára. Ugyanakkor Trócsányi László az említett Népszabadság-interjúban jelezte: a perorvoslati rendszert úgy szélesítik, hogy kétfokú jogorvoslatra, sőt esetenként felülvizsgálatra is legyen lehetőség. (MN)
