A jövőbeli tervek azonban az eddigi kudarcok után is nagy ívűek: a szaktárca tájékoztatása szerint év végéig 55 ezer közfoglalkoztatott képzésbe vonása a cél, vagyis a hátralévő három és fél hónapban 40 ezer embert kellene beiskolázni, közel háromszor annyit, mint amennyit az év első nyolc és fél hónapjában sikerült. Leszögezték: ennek részeként a 2016–17. évi téli közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódóan 25 ezer ember iskolapadba ültetését tervezik december 1-jétől.
A tanfolyamok súlyos késedelme azért jelent komoly problémát, mert télen az egyik legfontosabb foglalkoztatási lehetőséget a képzések jelentik a közfoglalkoztatottak számára, a hideg évszakban ugyanis nincsenek mezőgazdasági munkák. A beiskolázott közmunkások a tanfolyam teljes idejére megkapják a közfoglalkoztatási bért, vagyis a képzés elmaradásával tavaly télen tízezrek estek el a megélhetést jelentő fizetéstől. A késedelem azért is gond, mert a program éppen a leghátrányosabb munkaerőpiaci helyzetű embereket célozza meg, akiknek legfeljebb általános iskolai végzettségük van, és akiknek elhelyezkedése szinte elképzelhetetlen legalább egy betanító jellegű szakmai tanfolyam elvégzése nélkül. Az uniós finanszírozású projektet egyébként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal mint konzorciumvezető, továbbá a Belügyminisztérium, valamint a vidéki kormányhivatalok valósítják meg. A 2018. december 31-éig tartó program a kormányzati tervek szerint legalább 85 ezer – főként alacsony iskolai végzettségű – közfoglalkoztatásban vagy munkaviszonyban álló személy képzésbe vonását biztosítja 30 milliárdból. A legtöbben (a bevontak mintegy 80 százaléka) az állam által elismert OKJ-s és betanító jellegű szakmai képzésekben vesznek majd részt, a többiek pedig a felzárkóztató, kompetenciafejlesztő képzéseken.
A legutóbbi adatok szerint egyébként a közfoglalkoztatottaknak több mint a felének csupán legfeljebb általános iskolai végzettsége van, semmilyen szakmája nincs. Heves megyében a legsúlyosabb a helyzet, ott a közmunkások 60 százalékának maximum nyolc osztálya van, ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megye egyaránt 57 százalékos mutatóval. A legkevesebb hátrányos helyzetű munkakereső a fővárosban található, ahol a közfoglalkoztatottak 33,8 százalékának van maximum alapfokú végzettsége. Győr-Moson-Sopron, illetve Vas megyében is kedvező a helyzet: az előbbiben 40,8, az utóbbiban 44,7 százalékos ez a mutató.
