Mérlegen az érpataki modell

Az elszámolási vitában egymásra mutogat a polgármester és a térség képviselője.

2016. 09. 07. 20:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Orosz Mihály Zoltán, a település független (Jobbik által támogatott) polgármestere a Magyar Nemzetnek a történtek hátteréről azt mondta: „Sajnos az érpatakiak 2014-ben nem helyeztek elég súlyt a képviselők személyére, így olyanok is bekerültek a testületbe, akik nem az itt élők érdekeit tartják szem előtt, hanem önös érdekeiket, kicsinyes sértődöttségüket.” Szerinte a hat független képviselőből négy folyamatosan akadályozta a munkát, és mondvacsinált indokokra hivatkozva nem volt hajlandó az előírt határidőig, május 31-ig megszavazni a zárszámadást, emiatt a település normatíváját az állam felfüggesztette. Mivel Érpataknak – sok önkormányzattal ellentétben – jelentős megtakarítása volt, mostanáig tudták fizetni a béreket. A polgármester beszámolt arról, hogy a keddi testületi ülésre meghívta a helyi közmunkásokat, akik közül körülbelül huszonöten el is jöttek, és nagy valószínűséggel az ő jelenlétük hatására a négy „renitens” képviselő közül az egyik végül „isteni csoda folytán” hajlandó volt megszavazni a zárszámadást, a közmunkások bérének rendezését és a testület önfeloszlatását.

Megjegyezte, korábban már ötször-hatszor javasolta az önfeloszlatást a képviselőknek, mondván, ennek a helyzetnek a település látja kárát. Orosz Mihály Zoltán szerint a munkát blokkoló, a települést kis híján csődhelyzetbe juttató négy képviselő „aknamunkája” mögött Simon Miklós (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője állt. Azt állította: a keddi ülés szünetében is őt hívták telefonon a „renitensek”, tőle várták a tanácsokat. Arra a kérdésünkre, indul-e az időközi választáson, a polgármester igennel válaszolt, hozzátéve: bízik benne, hogy „megtisztul” a testület.

Simon Miklós lapunknak nyilatkozva visszautasította Orosz Mihály Zoltán vádját, szerinte a polgármesternek tévképzetei vannak. Az érpataki születésű politikus kijelentette: a képviselő-testületben nincsenek Fidesz-politikusok, a testvére, Simon Barnabás is független képviselő. – Egyébként az a blokkolás, ha a képviselők azt kérik a polgármestertől, számoljon el a közpénzekkel? – tette fel a kérdést. Arra is kitért, hogy tudomása szerint az állam jogszabályszerűen átutalta a közmunkások bérét egy úgynevezett nyitott alszámlára, ám ezt az összeget a polgármester az alszámláról átutaltatta az inkasszóval terhelt főszámlára, ezért nem kaptak eddig fizetést a közmunkások. „Ez felelőtlenség, károkozás” – fogalmazott Simon Miklós. Kérdésünkre, indítanak-e polgármester-jelöltet, illetve fideszes képviselő-jelölteket az időközi önkormányzati választáson, azt válaszolta, mérlegelik a helyzetet. – Nem fogjuk ölbe tett kézzel nézni, ami ott történik, az érpatakiak számíthatnak a Fideszre – tette hozzá.

Kardos Csaba, a település Bökönnyel közös önkormányzati hivatalának jegyzője arról tájékoztatott, időközi választást kell tartani a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Érpatakon, miután kedden a képviselő-testület feloszlatta magát. A testület erről négy igen szavazattal, három nem ellenében döntött. (A képviselők mellett a polgármesternek is szavazati joga van.) A helyi választási irodának a feloszlatástól számított 90–120 nap között kell kiírnia az időközi választást. Ez azt jelenti, hogy decemberben vagy januárban lesz majd a szavazás.

Ismeretes, Orosz Mihály Zoltán 2005-ben lett Érpatak polgármestere. Az ő nevéhez köthető az úgynevezett érpataki modell bevezetése. Ennek lényegét így foglalta össze: „Az együttélés szabályait be kell tartani. Nulla tolerancia van. Ha valaki nem érti meg, akkor annak a fejébe kell verni.” A rendteremtés egyfelől a bűnözés látványos visszaszorítását eredményezte, amelynek köszönhetően Oroszt azóta többször újraválasztották. Másfelől jogvédők hevesen tiltakoznak módszerei ellen, mondván, azok megfélemlítésen alapulnak. A polgármester modellje három pilléren nyugszik: rend, együttműködés, és a „rombolók” elleni harc. „Ha valaki rendszeresen zavarja a szomszédokat, akkor reggel héttől berendeljük közmunkára. Ha cirkuszol, akkor rendkívüli felmondással elbocsátjuk. Ezzel három évre kimarad a szociális ellátórendszerből, elveszíti a segélyét” – nyilatkozta erről egy korábbi interjúban.

Orosz Mihály Zoltánnak egyébként több bírósági ügye is volt. A Nyíregyházi Járási Ügyészség például folytatólagosan elkövetett, közösség elleni uszítás bűntette miatt vádat emelt ellene, miután izraeli politikusokat mintázó bábukat akasztatott fel a falu főterén.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.