Bár már 2013-ban úgy módosította az Országgyűlés a gyermekvédelmi törvényt, hogy a 12 év alatti, a szakellátásba újonnan bekerülő gyereket nem lehet gyermekotthonban elhelyezni, az ott lakókat pedig befogadó szülőkhöz kell költöztetni, a lapunk által megismert legfrissebb adatok szerint az állami szakellátásban nevelkedő 12 év alatti gyerekek 16 százaléka még mindig nevelőotthonban él. Az állam gyakorlatilag törvényt sért: miközben a jogszabály szerint tavalyelőtt év végéig minden három év alatti, 2015. december 31-ig pedig minden 3 és 6 év közötti, korábban intézetben élő gyereket nevelőszülőhöz kellett volna adni, az érintett gyerekek közel 12 százaléka esetében ez még mindig nem sikerült.
A szaktárca korábbi érdeklődésünkre ezt azzal indokolta, hogy a gyermekek fokozott ápolási, gondozási igénnyel járó fogyatékossága, tartós betegsége akadályozza a nevelőszülőhöz való áthelyezésüket. Most azonban a kormányzat mégis engedett a jogvédői nyomásnak, és a fogyatékkal élők nevelőszülőkhöz kerülését is lehetővé teszi. Csakhogy ezzel még messzebb kerülhet a törvény betartásától, hiszen a rendszerben nincs elég nevelőszülő. A Magyar Nemzet által megismert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által jegyzett törvénytervezet szerint a jövőben alapesetben a 12 év alatti fogyatékkal élő, vagy tartósan beteg gyerekeket is befogadó szülőnél kell elhelyezni. Ettől csak kivételes esetben lehet eltérni, akkor, ha a nevelőszülői elhelyezés nem áll a gyermek érdekében, vagy arra állapota miatt nincs lehetőség.
Kérdés azonban, hogyan oldja meg a szaktárca a helyzetet, hiszen eddig is kevés volt a nevelőszülő, ráadásul a számuk 2013-ról 2014-re 8 százalékkal csökkent: míg három évvel ezelőtt 5753 nevelőszülőt tartottak nyilván, 2014. év végén már ennél több mint háromszázzal kevesebbet, csupán 5417 főt. (A 2015-ös adatokat legutóbbi kérdésünkre még nem tudta megadni az Emmi – a szerk.) Idén év végéig ráadásul a hatályos törvény szerint a gyermekotthonok kiürítésének utolsó lépcsőjeként az összes 6 és 12 év közötti, eddig otthonban élő gyermeket is nevelőszülőhöz kell adni. Ők az év elején összesen 4616-an voltak, ami azt jelenti, hogy a fogyatékkal élő gyerekekkel kiegészülve akár több ezer új nevelőszülőre lehet szükség a következő hónapokban.
Székely László alapjogi biztos egyébként már tavaly rámutatott a fogyatékkal élő, állami gondoskodásban nevelkedő gyerekek diszkriminatív helyzetére és a nevelőszülő-hiányra. Az ombudsman a Debreceni Reménysugár Gyermekotthon vizsgálatakor megállapította, hogy az intézmény különleges otthonában – ahol 6 évesnél fiatalabb gyermekeket, több tagból álló testvérsorokat, valamint várandós fiatalkorúakat és utógondozottakat látnak el – több olyan kicsit is nevelnek, akiket a jogszabály alapján nevelőszülőnél kellett volna elhelyezni. A látogatáskor az otthonban 14, testvérek nélkül beutalt gyermek él, akik közül legalább öt kicsinek sem az egészségi állapota, sem fogyatékossága nem indokolta a különleges ellátást, további három esetben pedig a határozatok nem rögzítettek arra vonatkozó adatot, hogy a gyermekeknek olyan fogyatékossága lenne, ami kizárná vagy megnehezítené nevelőszülői kihelyezésüket. Az otthonban elhelyezett testvérek között ráadásul Székely László szerint voltak olyanok, akiknek idősebb testvéreit nevelőszülők gondozták, és épp a legkisebbeket helyezték intézménybe. Az ombudsman leszögezte, nem vetődött fel olyan adat, amely szerint az intézmény egyáltalán megkísérelte volna a gyermekek nevelőszülői elhelyezését. Székely László rámutatott arra is: míg a 40 férőhelyes különleges gyermekotthon létszáma – a nevelőszülői elhelyezésre való törekvésnek és a törvényi előírásnak megfelelően – 2013 júniusára 16 főre csökkent, addig 2014-ben újra feltöltötték a házat, sőt, 2015-ben már a megengedettnél többen, 42-en laknak az intézményben.
Az intézményvezető azzal magyarázta a helyzetet az ombudsmannak, hogy a nevelőszülői hálózat kapacitása korlátozott, és a hálózatban nincs a súlyos fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg gyermekek megfelelő ellátását biztosítani tudó nevelőszülő. További indok volt, hogy törekednek a testvérek együttes elhelyezésére.
Az ombudsman tavalyi jelentésében felkérte Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, szerezzen érvényt a három év alatti gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezésére vonatkozó törvényi előírásoknak, és a jövőben a gyámhivatal határozatában köteles legyen feltüntetni, ha egy kisgyermek azért él otthonban, mert nem tudják nevelőszülőnél elhelyezni. A biztos azt is kérte Balog Zoltántól, hogy hosszú távon biztosítsa a tizenkét év alatti gyermekek intézményi elhelyezésének teljes felszámolását. Az ombudsman azzal sem értett egyet, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyerekeket ma automatikusan intézményben helyezik el, ezért arra kérte az Emmi miniszterét, hogy az ő esetükben is a befogadó szülőnél való elhelyezés képezze a fő szabályt. Utóbbit rögzítené most az Emmi tervezete, a többi kérésre egyelőre nem született érdemi válasz.
