Az önkéntes segítők aránya meredeken növekszik az iskolázottsággal, és a diplomások körében a legmagasabb. Meghatározó az önkéntesség szempontjából az is, hogy az érintettnek van-e szakmája. Mind az érettségizett, mind pedig az érettségivel nem bíró szakmai végzettségűek között az átlagosnál magasabb, a felsőfokúakéhoz hasonló az önkéntesek aránya.
Az elemzők megállapították azt is, hogy a falun élők körében a legmagasabb az önkéntesek aránya (37,6 százalék), és a kisebb városok esetében is viszonylag magas ez a szám. A Budapesten lakók alig negyede segít másokon, ami jóval az országos átlag alatti mutató.
A KSH a gazdasági aktivitás alapján is vizsgálta a kérdést, és kiderült, hogy a legnagyobb arányban éppen a többieknél kevesebb szabadidővel bíró foglalkoztatottak (37,3 százalék) folytattak önkéntes tevékenységet. A munkaerő-piaci tartaléknak számító munkanélküliek is magas arányban (36,3 százalék) segítettek, miközben az inaktívakat mindössze 30,4 százalékos önkéntességi arány jellemezte.
Bár a foglalkoztatottak között a legtöbb az önkéntes, mégis olyan megyék lakói tevékenykedtek az átlagosnál magasabb arányban ellenszolgáltatás nélkül, amelyeket közepes vagy alacsony foglalkoztatottság jellemez. A legmagasabb önkéntességi arány Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt tapasztalható, ott a 15–74 évesek közel kétharmada (64,7 százalék) végzett önkéntes munkát, de említésre méltó Nógrád (54,1 százalék) és Tolna (51,1) megye is. Az országos átlag 34,3 százalék.
A családi állapotot vizsgálva kiderült, hogy a házasságban élők jóval magasabb arányban végeztek önkéntes munkát, mint a nőtlenek, hajadonok vagy az özvegyek és az elváltak. A házasok 38,9 százaléka segített másokon, miközben az özvegyek és elváltak mindössze 32,7, a hajadonoknak és a nőtleneknek alig 29,1 százaléka tett így.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!