Egyelőre nem érte el a célját a tavaly két lépcsőben bevezetett szigorítás, az adatok szerint ugyanis a közmunkából való kizárással fenyegetés nem tartja vissza az embereket a felmondástól, illetve attól, hogy ne fogadják el a nekik nem tetsző állásajánlatot. 2015 januárjától a törvény szerint 90 napra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azokat, aki nem vállalják el a felajánlott, a foglalkoztatási törvény szerint nekik megfelelő munkát. Július 13-tól pedig azok is erre a sorsa jutnak, akiknek korábbi munkaviszonya munkavállalói felmondással vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg, azaz az érintett maga döntött úgy, hogy otthagyja az állását, vagy azért bocsátották el, mert súlyosan megsértette a munkaszerződésben foglaltakat.
A szigorítások bevezetésével a kormányzat célja az volt, hogy aki tud, az mindenképpen az elsődleges munkaerőpiacon vállaljon munkát, és a közfoglalkoztatás ne jelentsen alternatívát azoknak, akiknek van másik állásuk. A Belügyminisztérium a javaslat beterjesztésekor úgy indokolt: csak azok dolgozhassanak közfoglalkoztatás keretében, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.
A Magyar Nemzet kikérte a Belügyminisztériumtól a közmunkából való kizárással kapcsolatos adatokat, és ezekből kiderült, hogy az elmúlt egy évben nemhogy nem csökkent, de hónapról hónapra nőtt a közmunkától ideiglenesen eltiltottak száma. Míg 2015-ben összesen 1562 embert (havi átlagban 130 főt) rekesztettek ki a közmunkából azért, mert nem fogadta el a neki felajánlott állást, az idei év első hét hónapjában már 2756 fő jutott erre a sorsa, ami átlagosan havonta 394 embert jelent, háromszor annyit, mint tavaly. Különösen aggasztók az utolsó négy hónap adatai: míg márciusban mindössze 83 embert kellett kizárni ezért, áprilisban már 384-et, májusban 636-ot, júniusban 926-ot, júliusban pedig 676-ot.
Még rosszabbak a tavaly július közepén bevezetett szigorítás kapcsán mért mutatók: a múlt év utolsó öt és fél hónapjában 1812 embert kellett kizárni a közmunkából, mert korábbi munkaviszonya az érintett felmondásával vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg. Ez havonta átlagosan 329 „tiltólistára” kerülő embert jelent. Az idei év első hét hónapjában ugyanakkor már 4620 főt zártak ki ilyen indokok miatt, vagyis havi átlagban 575 főt, tehát a szigorítás után még nőtt az elbocsátottak, illetve azok száma, akik önként adták fel munkahelyüket. Csak az idei év első hónapjában tehát már 7670 embert zártak ki a közmunkából a két szigorítás miatt, a törvénymódosítások tavalyi bevezetés óta pedig 10 750 embert.
A jogszabály 2015 előtt csak két esetben adott lehetőséget a kizárásra: akkor, ha valaki nem járatja rendszeresen iskolába a gyermekét, illetve abban az esetben, ha a közfoglalkoztatott nem tartja rendben lakóhelyét és annak környékét. Ezek a fent említetteknél kevésbé vitatott és a társadalom széles körében elfogadott tilalmak továbbra is érvényben vannak. Azokat, akiknek a gyermeke igazolatlanul hiányzik az iskolából, és mulasztott óráinak száma eléri a harmincat, 2013. szeptember 1-jétől ki kell zárni a közfoglalkoztatásból. 2014-ben 287 (havonta átlagosan 24 fő) szülőt tiltottak el a közmunkától gyermeke mulasztása miatt, tavaly 257 főt (átlagban havi 21,5 főt), vagyis eddig mindkét évben nagyjából ugyanennyien jutottak erre a sorsra. Az idén azonban rosszabbra fordult a helyzet: 2016 első hét hónapjában már 294 szülőt kellett kirekeszteni a közmunkából, mert gyermeke nem járt rendszeresen iskolába, többet, mint tavaly és tavalyelőtt egész évben. A legtöbb szülőt egyébként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (115) kellett emiatt kizárni, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 50, Nógrád megyében pedig 45 embert rekesztettek ki. Ezzel szemben Budapesten, Vas, Győr-Moson-Sopron, Heves és Somogy megyében egyetlen szülővel szemben sem kellett alkalmazni ezt a szankciót.
Az érintettek egyébként nemcsak a munkájukat, de a gyermek után járó iskoláztatási támogatást (közismertebb nevén a családi pótlékot) is elveszítik. A jogszabály szerint az iskolának öt óra igazolatlan hiányzás után értesítenie kell a szülőt a gyermek mulasztásáról. Ha a tanuló mulasztása eléri a tíz órát, akkor az oktatási intézmény jelzést küld a gyermekjóléti szolgálatnak, a gyámhivatalnak és a kormányhivatalnak, harminc óra igazolatlan hiányzás esetén értesíti a szabálysértési hatóságot, ötven igazolatlan óránál pedig megvonják a családi pótlékot.
Lakókörnyezete rendezetlensége miatt csak alig néhány embert büntettek eddig kizárással, 2014-ben még 13 ember jutott erre a sorsa, 2015-ben és idén eddig azonban még senki, ebben a kérdésben tehát úgy tűnik, eredményt hozott a szigorú szankció.
