A jogszabály 2015 előtt csak két esetben adott lehetőséget a kizárásra: akkor, ha valaki nem járatja rendszeresen iskolába a gyermekét, illetve abban az esetben, ha a közfoglalkoztatott nem tartja rendben lakóhelyét és annak környékét. Ezek a fent említetteknél kevésbé vitatott és a társadalom széles körében elfogadott tilalmak továbbra is érvényben vannak. Azokat, akiknek a gyermeke igazolatlanul hiányzik az iskolából, és mulasztott óráinak száma eléri a harmincat, 2013. szeptember 1-jétől ki kell zárni a közfoglalkoztatásból. 2014-ben 287 (havonta átlagosan 24 fő) szülőt tiltottak el a közmunkától gyermeke mulasztása miatt, tavaly 257 főt (átlagban havi 21,5 főt), vagyis eddig mindkét évben nagyjából ugyanennyien jutottak erre a sorsra. Az idén azonban rosszabbra fordult a helyzet: 2016 első hét hónapjában már 294 szülőt kellett kirekeszteni a közmunkából, mert gyermeke nem járt rendszeresen iskolába, többet, mint tavaly és tavalyelőtt egész évben. A legtöbb szülőt egyébként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (115) kellett emiatt kizárni, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 50, Nógrád megyében pedig 45 embert rekesztettek ki. Ezzel szemben Budapesten, Vas, Győr-Moson-Sopron, Heves és Somogy megyében egyetlen szülővel szemben sem kellett alkalmazni ezt a szankciót.
Az érintettek egyébként nemcsak a munkájukat, de a gyermek után járó iskoláztatási támogatást (közismertebb nevén a családi pótlékot) is elveszítik. A jogszabály szerint az iskolának öt óra igazolatlan hiányzás után értesítenie kell a szülőt a gyermek mulasztásáról. Ha a tanuló mulasztása eléri a tíz órát, akkor az oktatási intézmény jelzést küld a gyermekjóléti szolgálatnak, a gyámhivatalnak és a kormányhivatalnak, harminc óra igazolatlan hiányzás esetén értesíti a szabálysértési hatóságot, ötven igazolatlan óránál pedig megvonják a családi pótlékot.
