Bár folyamatosan bővül a bölcsődék kapacitása, még mindig nincs elég férőhely az intézményekben, a kisebb települések döntő többségében pedig egyáltalán nem biztosított a három év alatti gyerekek napközbeni ellátása – ez állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert friss elemzéséből. A férőhelyhiány elsősorban a nagyvárosokra, különösen Budapestre jellemző, míg a bölcsődei intézményrendszer teljes hiánya nagyrészt az ezer fő alatti falvakban tapasztalható.
2015-ben 2446 településen (hazánk 2809 településének több mint 85 százalékában) nem volt hozzáférhető a napközbeni ellátás semmilyen formája, ami azt jelenti, hogy 63 480 három éven aluli gyermek – a korosztály 23 százaléka – nem tudott lakóhelyén se bölcsődébe, se családi napközibe járni, így az édesanya számára gyakorlatilag lehetetlenné vált a munkába állás.
A 2010 óta végrehajtott intézkedések hatása azért már érzékelhető az ellátórendszerben: míg 2008-ban a három évnél fiatalabb gyermekek 12, addig 2015-ben már 16,4 százaléka járt bölcsődébe vagy családi napközibe. Öt év alatt összesen 81 új bölcsőde, 7003 férőhely jött létre. A bölcsődékbe összesen 37 906 gyerek járt tavaly május végén, mintegy 2100-zal több, mint öt évvel korábban.
Ha az egy évvel korábbival hasonlítjuk össze az adatokat, mérsékelt javulás látható: 2014-hez képest tizenhárommal lett több bölcsőde, 965 férőhely jött létre, és mintegy hatszázzal több gyermeket vettek fel.
A rendelkezésére álló bölcsődei férőhelyek 42 százaléka egyébként Budapesten és Pest megyében található, itt él minden harmadik három éven aluli gyermek, és itt a legmagasabb a női foglalkoztatottság is. Csaknem ezer kisgyermek esetében a gyermekvédelmi jelzőrendszer kezdeményezte az ellátást. Tavaly helyhiány miatt összesen 1795 gyermek bölcsődei felvételi kérelmét utasították el, közülük minden harmadikat a fővárosban.
Jelenleg csak a tízezer főnél népesebb településeknek kell kötelezően bölcsődét működtetniük. Az ennél kisebb településeken más, kisebb létszámú intézmény pótolhatja ezt, ilyenek a családi napközik és a házi gyermekfelügyeletek, illetve az egységes óvoda-bölcsődék. A KSH rámutat arra is, hogy 2008 óta a három évnél fiatalabb gyermekek napközbeni gondozásában egyre nagyobb teret kaptak a családi napközik, melyeket zömében civil szervezetek, társaságok, egyházak működtetnek, és amelyek nagy részében jelentős összegű, havi több tízezer forintos térítési díjat kell fizetni a gyerekek ellátásáért. Míg 2010-ben még csak 688 családi napközi működött, 2015-ben ennél közel ötszázzal több. Az ilyen intézményben ellátott gyerekek száma is majdnem megduplázódott: a korábbi 4861 helyett tavaly már 8508 kisgyermek járt családi napközibe.
A napközbeni ellátások közül a házi gyermekfelügyelet (a gondozók otthonukban látnak el legfeljebb három kisgyermeket) keretében ellátottak száma elenyésző, az ellátási forma létjogosultsága mégis megkérdőjelezhetetlen, mivel elsősorban tartós beteg vagy fogyatékkal élő kisgyermekeket gondoznak, akik emiatt közösségbe nem tudnak járni.
Bölcsődehelyettesítő szerepük van az egységes óvoda-bölcsődei csoportoknak is a kétezer főnél alacsonyabb lakosságszámú településeken. Az ilyen intézmények 2015-ben 176 csoportban 731 bölcsődés korú gyermek gondozását oldották meg. A legkisebb településeken, ahol a népesség száma nem éri el az ötszáz főt sem, csak minden ötödik férőhelyet biztosítottak bölcsődék.
Jövő januártól alapvető változások várhatók a kisgyermekek napközbeni ellátásában. A kormány célja, hogy 2018-ig a jelenleginél 17 ezerrel több férőhely jöjjön létre, és a kisebb településeken is legyen bölcsőde. Ezért jövő évtől már nemcsak a tízezernél több lakost számláló városoknak kell bölcsődét üzemeltetniük, de 2018 végéig minden olyan településen létre kell hozni napközbeni ellátást biztosító intézményt, ahol legalább öt, három éven aluli gyermek családja igényt tart a bölcsődei szolgáltatásra, vagy a településen negyvennél több három évnél fiatalabb kisgyermek él. Ezzel párhuzamosan megszűnik a családi gyermekfelügyeleti forma, a családi napközik csak három év alatti gyerekeket fogadhatnak, míg az egységes óvoda-bölcsődék jövő szeptembertől nem működhetnek tovább. A megszűnő intézmények helyett három új intézménytípus jön létre, a mini, a munkahelyi, illetve a családi bölcsődék.
A tavaly életbe lépett, a kormány kezdeményezésére elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően 2015. szeptember 1-jétől ingyenesen kell az étkezést biztosítani minden olyan bölcsődébe járó gyermeknek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (rgyk) részesül, tartósan beteg, fogyatékkal él, vagy olyan családban nevelkedik, amelyben van beteg vagy fogyatékkal élő gyermek. Azokat is megilleti az ingyenes étkezés, akik három vagy több gyermeket nevelő családban élnek, akiket nevelésbe vettek, vagy akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát (2015-ben 89 408 forint). A módosítás valóban jelentős eredményt hozott, és nagymértékben kibővítette az ingyenes étkezésre jogosultak körét: míg tavaly májusban még csak a bölcsődés gyerekek 15 százaléka kapott ingyen enni, további 15 százalékuk pedig féláron étkezett, addig év végén már az ellátottak alig 30 százalékának kellett fizetnie az étkezésért. (F. M.)
