A zöldszervezetek közleményükben hangsúlyozták: a hatóságok által megfogalmazott követelmények sok esetben nem számon kérhetőek. Kirívó hiányossága például az engedélynek, hogy Paks II. leszerelésére, leállítására, felhagyására vonatkozóan nincsenek egyértelmű előírások. Továbbá nem tisztázottak a kérelmező feladatai a radioaktív kibocsátásra vonatkozóan sem. A közigazgatási joggyakorlat szerint pedig nem megengedett a határozatokban az ilyen bizonytalan megfogalmazás.
– Elfogadhatatlan, hogy a hatásvizsgálatból teljes mértékben hiányzik egy olyan elemzés, amellyel megelőzhetőek lennének az emberi hibára és a szándékos károkozásra – például a terrorizmusra, szabotázsra, háborús cselekményekre – visszavezethető súlyos balesetek. Fukusima és Csernobil tragédiája pedig már bebizonyította: súlyos, előre nem látható balesetek igenis történhetnek – mondta Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország energiakampány-felelőse.
Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub energiapolitikai szakértője pedig kijelentette: az atomerőműből származó radioaktív és nukleáris hulladék végleges kezelése környezeti szempontból kulcsfontosságú. Paks II. mégis úgy kapta meg a környezeti engedélyt, hogy nem tudni, mi lesz az erősen sugárzó kiégett fűtőelemek sorsa. Erre még mindig nincs kidolgozott koncepció, annak ellenére, hogy utóbbit nemzetközi kötelezettség is előírja – tette hozzá a szakértő.
A Greenpeace és az Energiaklub közölte: Paks II. környezetvédelmi engedélyét felelőtlenség volt kiadniuk a hatóságoknak. Hozzátették: az atomerőmű bővítése teljesen feleslegessé válna, ha a kormány elkezdené fejleszteni a biztonságos, tiszta és versenyképes megújuló energiaforrások hálózatát, amely Magyarország orosz energiafüggőségét is csökkenteni tudná.
Az elmúlt időszakban többször próbáltuk megszólaltatni a kormányzat képviselőit az ügyben, de nem nyilatkoztak lapunknak.
