Miközben az illetékes rendőri és kormányzati szervek az utóbbi években többször is szót emeltek amellett, hogy a zárt adatkezelés lehetővé tétele előrelépést jelent a bűncselekmények megelőzésében és javítja a felderítések hatékonyságát, úgy tűnik, az eljáró rendőrök egy része nincs tisztában a hatályos jogszabályokkal. A zárt adatkezelés azért különösen fontos a tanúk vagy bizonyos bűncselekmények bejelentői számára, mert így az elkövető nem ismerheti meg őket. Sokan korábban éppen azért nem tettek bejelentést, vagy nem jelentkeztek tanúnak, mert féltek az elkövető vagy a gyanúsított családjának bosszújától.
Sajnos azonban nem minden eljáró van tisztában a hatályos jogszabályokkal. Székely László ombudsman azután indított vizsgálatot az ügyben, hogy egy panaszos hozzá fordult segítségért, mert a rendőrség a kérése és az erről szóló írásbeli nyilatkozata ellenére is feltüntette a nevét a kihallgatási jegyzőkönyvben. A beadványozó szemtanúja volt egy gépkocsi ellopásának, mire a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság még aznap tanúként hallgatta meg a büntetőeljárásban. A kihallgatásról készült jegyzőkönyv szerint a panaszos kérte a személyi adatainak zártan kezelését, amit aláírásával igazolt. Ezt követően a hatóság elrendelte a zárt adatkezelést, de azt a jegyzőkönyvben is leszögezték, hogy az a tanú nevére nem vonatkozik.
Az alapjogi biztos megkereste az ügyben a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányságot, és aziránt érdeklődött, hogy mi alapján tagadták meg a tanú nevének zártan kezelését, mire a rendőrség a büntetőeljárásról szóló törvény 96. §-ának első bekezdésére hivatkozott, ami „a tanú adatainak – nevén kívüli – zártan kezelését írja elő”.
Az ombudsman azonban megállapította, hogy a rendőrség egy olyan jogszabályrész alapján járt el, amit már évekkel korábban hatályon kívül helyeztek. A vonatkozó rendelkezést ugyanis az Alkotmánybíróság 2010. december 31. napjával megsemmisítette, a 2011. január 1-jétől hatályos szöveg pedig már nem veszi ki a tanú személyi adatainak köréből a nevet.
