Hibás adatkezelés a rendőrségnél

Öt éve megsemmisített jogszabályra hivatkozva nem titkosították a bűncselekmény tanújának nevét.

2016. 10. 10. 11:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben az illetékes rendőri és kormányzati szervek az utóbbi években többször is szót emeltek amellett, hogy a zárt adatkezelés lehetővé tétele előrelépést jelent a bűncselekmények megelőzésében és javítja a felderítések hatékonyságát, úgy tűnik, az eljáró rendőrök egy része nincs tisztában a hatályos jogszabályokkal. A zárt adatkezelés azért különösen fontos a tanúk vagy bizonyos bűncselekmények bejelentői számára, mert így az elkövető nem ismerheti meg őket. Sokan korábban éppen azért nem tettek bejelentést, vagy nem jelentkeztek tanúnak, mert féltek az elkövető vagy a gyanúsított családjának bosszújától.

Sajnos azonban nem minden eljáró van tisztában a hatályos jogszabályokkal. Székely László ombudsman azután indított vizsgálatot az ügyben, hogy egy panaszos hozzá fordult segítségért, mert a rendőrség a kérése és az erről szóló írásbeli nyilatkozata ellenére is feltüntette a nevét a kihallgatási jegyzőkönyvben. A beadványozó szemtanúja volt egy gépkocsi ellopásának, mire a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság még aznap tanúként hallgatta meg a büntetőeljárásban. A kihallgatásról készült jegyzőkönyv szerint a panaszos kérte a személyi adatainak zártan kezelését, amit aláírásával igazolt. Ezt követően a hatóság elrendelte a zárt adatkezelést, de azt a jegyzőkönyvben is leszögezték, hogy az a tanú nevére nem vonatkozik.

Az alapjogi biztos megkereste az ügyben a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányságot, és aziránt érdeklődött, hogy mi alapján tagadták meg a tanú nevének zártan kezelését, mire a rendőrség a büntetőeljárásról szóló törvény 96. §-ának első bekezdésére hivatkozott, ami „a tanú adatainak – nevén kívüli – zártan kezelését írja elő”.

Az ombudsman azonban megállapította, hogy a rendőrség egy olyan jogszabályrész alapján járt el, amit már évekkel korábban hatályon kívül helyeztek. A vonatkozó rendelkezést ugyanis az Alkotmánybíróság 2010. december 31. napjával megsemmisítette, a 2011. január 1-jétől hatályos szöveg pedig már nem veszi ki a tanú személyi adatainak köréből a nevet.

Székely László leszögezte: a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság azzal, hogy az eljárás során a tanú kérése ellenére nem kezelte zártan az érintett nevét, visszásságot okozott, ahogy alkotmányosan visszás az is, hogy az eljárás során a büntetőeljárásról szóló törvény már korábban hatályon kívül helyezett szövegét alkalmazta. Az ombudsman ezért felkérte Papp Károly országos rendőrfőkapitányt, hogy célellenőrzés keretében országos szinten vizsgáltassa meg, a rendőri nyomozó hatóságok milyen jegyzőkönyv-nyomtatványokat használnak: olyat, amelyen még az évekkel ezelőtt hatályon kívül helyezett jogszabály szerepel, vagy olyat, amely már a hatályos szövegek megfelelő fordulatait tartalmazza a tanú személyes adatainak zártan kezelésével kapcsolatban. A szigetszentmiklósi rendőrkapitányt pedig arra kérte a biztos, ismertesse a jelentés megállapításait a személyi állománnyal, hogy többet ne fordulhasson elő hasonló visszásság, és a jogszabályok betartását visszatérően ellenőrizze.

Lapunk megkereste az ügyben az Országos Rendőr-főkapitányságot is arról érdeklődve, hogyan fordulhatott elő ilyen hiba a szigetszentmiklósi kapitányságon. Az ORFK azonban szűksza­vúan csak annyit közölt, az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére a szükséges intézkedéseket megtették, és a kapitány a megállapításairól tájékoztatta a biztost.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.