A kormány a forradalom 60. évfordulója alkalmából emlékbizottságot hozott létre, és 2016-ot a Magyar szabadság évének nyilvánították.
Az állami ünnepek programját szervező Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Vargha Tamás a héten azt mondta: a hősiesség, a köszönetadás és a szabadság az évfordulós megemlékezés központi gondolata.
A központi rendezvények szombaton kezdődnek meg. A nap folyamán bárki megtekintheti az Országházban a Szent Koronát. Délután a műegyetemi 1956-os emlékműnél Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mond beszédet. Ezt követően kezdődik a Történelmet csinált a nép című hagyományos emlékünnepség a Műegyetemen, ahol mások mellett Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa szólal fel.
A műegyetemi emlékünnepséget követően fáklyás menet indul Bem József szobrához. Fellobban a forradalom lángja a Nagy Imre téren, ahol beszédet mond Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Majd a Bem-szobornál tartanak koszorúzást, ott Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke mond beszédet.
Szombat este az Erkel Színházban díszelőadást tartanak Cziffra 1956 címmel. A rendezvényen köszöntőt mond Áder János köztársasági elnök.
Vasárnap a Kossuth Lajos téren délelőtt katonai tiszteletadás mellett, Áder János, Orbán Viktor és Kövér László házelnök jelenlétében felvonják Magyarország lobogóját. Szintén az Országháznál lesz délután A szabad Magyarországért című díszünnepség, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke mond beszédet.
A XI. kerületben 1956-os emlékművet állít az önkormányzat. Az eseményen beszédet mond Simicskó István honvédelmi miniszter, Hoffmann Tamás polgármester és Rainer M. János történész.
Este a Papp László Budapest Sportarénában tartják a Szabadságkoncertet. A Magyar Állami Operaházban díszelőadás lesz, amelyen részt vesz Áder János államfő, köszöntőbeszédet mond Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Ellenzéki pártok és civil szervezetek a fővárosban nemcsak megemlékezéseken vesznek részt, hanem más megmozdulásokat is szerveznek. A Blaha Lujza térnél a Mossuk le a gyalázatot! címmel meghirdetett demonstráción a civilek részéről felszólal Bíró András civil aktivista, újságíró, Tóth Krisztina költő és Vajda Zoltán, az Új Magyar Köztársaság Egyesület vezetője, valamint a fő szervező Szolidaritás vezetője, Székely Sándor. A pártok részéről felszólal majd Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) elnöke, Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Gyurcsány Ferenc, a DK vezetője, valamint a Párbeszéd társelnöke, Karácsony Gergely.
Az ünnepnapon ingyenesen lesz látogatható a Terror Háza Múzeum, a 6-os és a 49-es villamos vonalán pedig korhű járat közlekedik, és a korabeli hírekkel rikkancsok is járnak majd.
Országszerte számos megemlékezést, ünnepséget tartanak az önkormányzatok, civil szervezetek is.
A hétvégi rendezvények miatt sok helyen lesznek forgalomkorlátozások a hétvégén.
A nemzeti ünnep alkalmából piros-fehér-zöldbe borul a főváros legmagasabb építménye, a Főtáv Zrt. 203 méter magas Kunigunda úti kéménye – közölte a szolgáltató pénteken.
A közlemény szerint október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának alkalmából három napon át, péntektől vasárnapig díszkivilágítással festik meg az építményt. A több kilométernyi távolságból is látványos kivilágítást 19 órától éjfélig kapcsolják majd be. A vállalat ezzel szeretné felhívni a figyelmet a távfűtés előnyeire, így például arra, hogy a távfűtés alkalmazása élhetőbb városi környezetet, a fűtési idényben is tisztább levegőt és biztonságosabb otthonokat eredményez – áll a közleményben.
Világtörténelmi jelentőségű volt 1956 forradalma és szabadságharca – mondta Fazekas Sándor pénteken Bükkábrányban.
A földművelésügyi miniszter a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés és a bükkábrányi képviselő-testület ünnepi ülésén úgy fogalmazott: a magyarság számára meghatározó forradalom a világ és Európa történelmének is jelentős eseménye volt. „A világ visszafogott lélegzettel” figyelte a forradalmárok küzdelmét, lelkesedésüket, elszántságukat, bátorságukat, azt, hogy szembeszálltak a Szovjetunióval.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: a történelem sokszor bebizonyította, hogy szabadság és igazság nélkül lehetetlen élni, a magyar nép többször hitet tett emellett, és így tett 1956-ban is.
Magyarország szabadságszerető ország, amely hatvan éve az egész világnak megmutatta: erőszakkal megszállható, de megtörni nem lehet – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emléktáblájának avatásán, pénteken a kiskunhalasi vasútállomáson.
Rétvári Bence hangsúlyozta: Magyarország soha nem volt cinkosa egyetlen diktatúrának, totalitárius rendszernek sem. Emlékeztetett: a történelmi idők megszállásait idéző „harács és einstand” szóhoz hasonlóan máig negatív érzéseket kelt az emberekben a málenkij robot. E cinikus kifejezés „számunkra nem valódi jelentését takarja”, hanem annak a 800 ezer „honfitársunknak az elhurcolását” és „bűn nélküli bűnhődését”, akik közül kétszázezren máig hatalmas, széles tömegsírban: Szibériában nyugszanak – tette hozzá.
Magyarország és Lengyelország mindig rokonszenvvel figyelte egymás szabadságharcát – hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken abban a felszólalásban, amelyet a varsói magyar nagykövetségen az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi fogadáson mondott.
A lengyel és a magyar nemzetet „ezer szál köti össze”, e különleges kapcsolat az óriási nyelvi különbségek ellenére jött létre – értékelte Trócsányi László. Az összekötő erőnek többek között a szabadságvágyat nevezte, valamint annak tudatát, hogy „holnap elveszíthetjük azt, amit ma birtokolunk, hogy magunknak kell megbirkóznunk saját ügyünkért” – mondta el Trócsányi.
