Új eljárás jöhet a Tátraiék elleni perben

A vádhatóság szerint az elsőfokú bíróság téves következtetéseket vont le a bizonyítékokból.

Bár első fokon felmentették a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet 2008-as áron aluli eladása miatt megvádolt volt állami tisztségviselőket, az ügyészség a napokban benyújtotta fellebbezését a Fővárosi Ítélőtáblára. Ebben a vádhatóság az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kéri az ítélőtáblától – értesült a Magyar Nemzet. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezése szerint az elsőfokú döntés megalapozatlan, mivel az eljáró tanács téves következtetéseket vont le a rendelkezésre álló bizonyítékokból. Ráadásul az ítélet indoklása annyira hiányos, hogy másodfokon nem lehetne korrigálni, ezért új eljárásra van szükség. A vádhatóság fellebbezésében hangsúlyozta: a tényállás nincs megfelelően felderítve.

Emlékezetes, a vád szerint Székely Ár­pád akkori moszkvai nagykövet a felettesei tudta nélkül írta alá a kereskedelmi képviselet tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést 2008-ban. A többi vádlott erről tudva bűnpártoló módon próbálta őt fedezni, mentesíteni cselekménye büntetőjogi következményei alól. A magyar állam 21,3 millió dollárért adta el a moszkvai épületet a Viktor Vekszelberg orosz milliárdos érdekeltségébe tartozó offshore cégnek, ám az orosz állam később ennek többszöröséért vette meg. A vádirat szerint a magyar államot mintegy 17 mil­liárd forint kár érte. Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel és hamis okiratok felhasználásával, Horváthné Fekszi Márta volt külügyminisztériumi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással és magánokirat-hamisítással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolta. Ám az elsőfokú bíróság tavaly novemberi ítéletében kimondta: Székely nem volt vagyonkezelő, és nem állt szándékában vagyoni hátrányt okozni. Továbbá szerinte az a tény, hogy az ingatlant utóbb a sokszorosáért eladták, még nem jelenti azt, hogy a magyar állam áron alul értékesítette volna, mivel az épület és a telek tulajdonjoga egy kézben jóval nagyobb piaci értéket képvisel. A bíróság szerint semmi sem támasztotta alá, hogy Székely Árpád a vevő érdekében járt volna el, társai pedig bűnpártoló módon fedezni próbálták volna az ügyletet.

Ezzel szemben az ügyészség mostani fellebbezése kiemelte: az elsőrendű vádlottnak a Külügyminisztérium, konkrétan Horváthné Fekszi Márta adott írásos meghatalmazást arra, hogy bonyolítsa le az ügyletet. Így tehát a nagykövet vagyonkezelővé vált. Súlyos hibája még az elsőfokú ítéletnek, hogy az ingatlan pontos értékét nem határozta meg, így nem is csoda, ha a hűtlen kezelés egyik tényállási elemét, az okozott vagyoni hátrányt nem tudta megállapítani. Az ügyészség arra is rámutatott: Székely nem járt el körültekintően, áron alul adta el a kirendeltséget.

Egyébként elképzelhető, hogy a másodfokú büntetőpert nem Budapesten, hanem Szegeden vagy Debrecenben tárgyalják majd. Az Országos Bírósági Hivatal ugyanis júniusban arról határozott, hogy a szegedi és debreceni bírákat rendel ki a Fővárosi Ítélőtáblára, hogy tehermentesítsék a szervezetet. Így több forgatókönyv lehetséges: az is, hogy Budapesten tárgyalja egy Szegedről vagy Debrecenből fölrendelt bíró, de az is, hogy a tárgyalások is a két vidéki város egyikében lesznek. A Magyar Nemzet értesülése szerint szeptember eleje óta valamennyi fellebbviteli főügyészségi indítvány Szegeden landolt, vagyis könnyen előfordulhat, hogy a kirendeltség ügye is odakerül majd. Csiha Gábor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője ennek kapcsán lapunknak annyit mondott: ők az indítványaikat a Fővárosi Ítélőtáblához nyújtják be, és ott döntik el, hogy helyileg hol lesznek a tárgyalások.