Bár első fokon felmentették a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet 2008-as áron aluli eladása miatt megvádolt volt állami tisztségviselőket, az ügyészség a napokban benyújtotta fellebbezését a Fővárosi Ítélőtáblára. Ebben a vádhatóság az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kéri az ítélőtáblától – értesült a Magyar Nemzet. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezése szerint az elsőfokú döntés megalapozatlan, mivel az eljáró tanács téves következtetéseket vont le a rendelkezésre álló bizonyítékokból. Ráadásul az ítélet indoklása annyira hiányos, hogy másodfokon nem lehetne korrigálni, ezért új eljárásra van szükség. A vádhatóság fellebbezésében hangsúlyozta: a tényállás nincs megfelelően felderítve.
Emlékezetes, a vád szerint Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet a felettesei tudta nélkül írta alá a kereskedelmi képviselet tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést 2008-ban. A többi vádlott erről tudva bűnpártoló módon próbálta őt fedezni, mentesíteni cselekménye büntetőjogi következményei alól. A magyar állam 21,3 millió dollárért adta el a moszkvai épületet a Viktor Vekszelberg orosz milliárdos érdekeltségébe tartozó offshore cégnek, ám az orosz állam később ennek többszöröséért vette meg. A vádirat szerint a magyar államot mintegy 17 milliárd forint kár érte. Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel és hamis okiratok felhasználásával, Horváthné Fekszi Márta volt külügyminisztériumi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással és magánokirat-hamisítással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolta. Ám az elsőfokú bíróság tavaly novemberi ítéletében kimondta: Székely nem volt vagyonkezelő, és nem állt szándékában vagyoni hátrányt okozni. Továbbá szerinte az a tény, hogy az ingatlant utóbb a sokszorosáért eladták, még nem jelenti azt, hogy a magyar állam áron alul értékesítette volna, mivel az épület és a telek tulajdonjoga egy kézben jóval nagyobb piaci értéket képvisel. A bíróság szerint semmi sem támasztotta alá, hogy Székely Árpád a vevő érdekében járt volna el, társai pedig bűnpártoló módon fedezni próbálták volna az ügyletet.
Ezzel szemben az ügyészség mostani fellebbezése kiemelte: az elsőrendű vádlottnak a Külügyminisztérium, konkrétan Horváthné Fekszi Márta adott írásos meghatalmazást arra, hogy bonyolítsa le az ügyletet. Így tehát a nagykövet vagyonkezelővé vált. Súlyos hibája még az elsőfokú ítéletnek, hogy az ingatlan pontos értékét nem határozta meg, így nem is csoda, ha a hűtlen kezelés egyik tényállási elemét, az okozott vagyoni hátrányt nem tudta megállapítani. Az ügyészség arra is rámutatott: Székely nem járt el körültekintően, áron alul adta el a kirendeltséget.
Egyébként elképzelhető, hogy a másodfokú büntetőpert nem Budapesten, hanem Szegeden vagy Debrecenben tárgyalják majd. Az Országos Bírósági Hivatal ugyanis júniusban arról határozott, hogy a szegedi és debreceni bírákat rendel ki a Fővárosi Ítélőtáblára, hogy tehermentesítsék a szervezetet. Így több forgatókönyv lehetséges: az is, hogy Budapesten tárgyalja egy Szegedről vagy Debrecenből fölrendelt bíró, de az is, hogy a tárgyalások is a két vidéki város egyikében lesznek. A Magyar Nemzet értesülése szerint szeptember eleje óta valamennyi fellebbviteli főügyészségi indítvány Szegeden landolt, vagyis könnyen előfordulhat, hogy a kirendeltség ügye is odakerül majd. Csiha Gábor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője ennek kapcsán lapunknak annyit mondott: ők az indítványaikat a Fővárosi Ítélőtáblához nyújtják be, és ott döntik el, hogy helyileg hol lesznek a tárgyalások.
