Lehet, hogy csak valamilyen kommunikációs hibát vétettünk, mert álláspontunk szerint nem bizonyított, hogy valóban megbetegedtek a gyerekek – mondta a Magyar Nemzetnek Páger Zsolt, a Hungast üzletfejlesztési igazgatója. A cég akkor került a címlapokra, amikor áprilisban kiderült, hogy az általuk szállított ételtől lett rosszul 258 diák egy óbudai általános iskolában, valamint több kerületi oktatási intézményben.
A budapesti kormányhivatal vizsgálata első- és másodfokon is kimondta, hogy ételmérgezés történt, ugyanezt állapította meg egy másik eljáró szerv is, a szülők pedig arról számoltak be, hogy a gyerekeknek ment a hasuk, sokan hánytak is (a problémát feltehetően az okozta, hogy a gyerekeknek feltálalt hús nem volt megfelelően átsütve). A vizsgálat után több módosítást is végrehajtott a Hungast, változtattak például a mosogatószerek tárolásán, csökkentették az ételek elkészítése és a tálalás között eltelt időt, valamint lecserélték a kétséges laboreredményekkel rendelkező tisztítószereket.
A Hungast igazgatója a hatósági eredmények ellenére ragaszkodik álláspontjához, a cég pedig a jogerős határozat kikerülése után bírósághoz fordult.
– Megkérdőjelezem, hogy bármilyen megbetegedés történt. Ha most elmennénk egy oktatási intézménybe, és megkérdeznénk, hogy pár nappal korábban volt-e valakinek valamilyen gasztroenterológiai problémája, akkor sokan igennel válaszolnának. Ennek pszichológiai okai vannak – fogalmazott Páger Zsolt, aki szerint „nincs igazolt bizonyítéka” annak, hogy valóban megbetegedtek a gyerekek. – Nem látjuk, hogy bárki orvoshoz ment volna azokkal a panaszokkal, amelyeket a sajtóban és az ÁNTSZ-jelentésében olvasni lehetett – tette hozzá.
A Magyar Nemzet által megkeresett szülők nehezen hitték el, hogy ezt az álláspontot fogja képviselni majd a Hungast a bíróságon. „Felháborító és vérlázító, amit a Hungast művel, nem elég, hogy megbetegítik a gyerekeket, aztán még van merszük letagadni.
Nem a beteg gyerekeknek, a laboratóriumi eredményeknek és az ÁNTSZ-vizsgálatnak hisznek, hanem a saját profitjuknak”
– fakadt ki az egyik megbetegedett gyerek anyja.
Amikor azt kérdeztük tőle, mit gondol arról, hogy a Hungast álláspontja szerint nem volt olyan gyerek, aki orvoshoz fordult volna, azt mondta: a kisfiam hányt, orvoshoz szaladtunk vele, aki a kiszáradás veszélye miatt beutalta a kórházba. Azok úszták meg, akik nem ették meg az ételt, csak beletúrtak – tette hozzá. Úgy tudjuk, a többségnél ennél enyhébb lefolyású volt a betegség, a pénteki menü elfogyasztása után hétfőre a legtöbben rendbe jöttek. A Hungast egyébként arra alapozza, hogy nem fordultak orvoshoz a gyerekekkel, hogy a gyaníthatóan közétkeztetés okozta megbetegedéseket jelentenie kell az orvosoknak, ilyen jellegű feljegyzés viszont – szerintük – nem létezik.
A cég egyébként az elmúlt időszakban sorra nyerte a közbeszerzéseket, így mára
nyolc megyében napi 44 ezer adag ételért felelnek.
Volt olyan szülő, aki azt is kifogásolta, hogy a jogerős határozat ellenére nem bontott szerződést az óbudai önkormányzat a Hungasttal. A III. kerületi önkormányzatnál lapunk érdeklődésére azt közölték, hogy a bírósági döntés megszületéséig ezen nem is változtatnak, mert – mint írták – a visszajelzések pozitívak a Hungastról, valamint az ügy végleges lezárása előtti szerződésbontás esetén az önkormányzatnak kártérítési következményekkel kellene számolnia, amely akár milliárdos nagyságrendű is lehet. Azt is megjegyezték, hogy az ételt szállító, Hungasthoz köthető Gyermekmenza Kft. egy konzorcium tagja, amellyel szerződésben áll az önkormányzat, így vele önállóan nem tudja felbontani a szerződést, csak a többi résztvevővel egyidejűleg. Ennek következménye az lenne, hogy egy új szolgáltatóval történő megegyezésig – amely pályáztatása közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozik – az összes kerületi menzás gyermek étkeztetése veszélybe kerülne – tették hozzá.
A Hungast egyébként kétségbe vonja a hatóságok eljárását és az eredményt is. Szerintük ugyanis a később kimutatott, mérgezést okozó baktérium jelenléte a felszolgálás idején határértéken belüli volt. A több nappal későbbi vizsgálat idején ugyan magasabb volt ennél az értéknél a csíraszám, azonban szerintük ez a felszolgáláskor – a baktérium szaporodási idejét figyelembe véve – biztosan megfelelt a szabályoknak. Megkérdeztük az ÁNTSZ álláspontját is, de a folyamatban lévő ügyet nem kívántak kommentálni.
Az ügy tehát a bíróságon folytatódik, az egész procedúra azonban még hosszú hónapokat, akár éveket is igénybe vehet. A hatóságok nyári jogerős határozata után csak január 4-re írták ki az első tárgyalási napot.