Egyre súlyosabb probléma Magyarországon a korrupció – derül ki a Transparency International (TI) Magyarország ma nyilvánosságra hozott 2016-os globális korrupciós barométeréből, amelyet 1501 ember megkérdezésével készítettek. A reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a magyarok több mint fele hatástalannak ítéli meg a kormány korrupció elleni intézkedéseit, közel harmaduk szerint
a kormánytisztviselők és a miniszterelnök egyaránt érintettek korrupciós ügyekben.
Martin József Péter, a TI Magyarország vezetője kiemelte: a megkérdezettek többsége, 57 százaléka szerint folyamatosan romlik a korrupciós helyzet, a kormányzati intézkedések elégtelenek. Ugyanakkor a korrupciónál égetőbb problémának tartják az egészségügyet, amely a megkérdezettek 67 százaléka szerint a legsúlyosabb probléma. A bűnözést és a bevándorlást 29 százalék, a korrupciót pedig a romló helyzet ellenére csak 28 százalék tekinti kulcsfontosságúnak.
Magyarországon kétszer annyian, 22 százaléknyian fizetnek kenőpénzt (hálapénzt) az egészségügyben, mint az unióban, ahol ez az arány 10 százalék.
A felmérésből kiderül, hogy az emberek tehetetlennek érzik magukat a korrupcióval szemben, nagyon kevesen jelentenék a hatóságoknak, és kialakult a bizalmatlanság, az apátia ördögi köre.
Mint Martin József Péter fogalmazott: tanult tehetetlenség alakult ki a társadalomban a korrupcióval szemben. A bejelentési hajlandóság a 2013-ban mért 30-ról 21 százalékra zuhant, miközben az EU-átlag 57 százalék. A többség azért nem jelentené, mert túl nehéz bizonyítani (24 százalék), fél a következményektől (23 százalék), vagy úgysem lenne következmény (20 százalék). A tehetetlenségérzet passzivitást szül, amit jelez, hogy Magyarországon a vizsgált országok közül a legkevesebben, 7 százaléknyian gondolják, hogy a bejelentés a leghatékonyabb eszköz a korrupcióval szemben, miközben az uniós átlag 24 százalék.
„Az adatok arra mutatnak, hogy az emberek úgy érzik, túl sok a korrupció. Ez vezet bizalmatlansághoz a közintézményekkel szemben, ez eredményezi a tétlenséget” – fogalmazott Martin József Péter. Kiemelte: Magyarország nem abban a ligában játszik, mint amelyben földrajzi környezete alapján kellene.
Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Oroszországgal vagyunk egy csoportban.
Az intézményi korrupció kapcsán példaként említette a letelepedési kötvények ügyét és a taópénzeket. Szerinte ezek a rendszerek azért jöttek létre, hogy a közpénzek magánpénzek legyenek.
A kormány ehhez olykor mintha bátorítást nyújtana
– véli Martin József Péter.
Módszertan
A TI nemzetközi közvélemény-kutatásában összesen közel 60 ezer embert kérdeztek meg tavaly december és idén május között 42 európai és közép-ázsiai országban, köztük 23 EU-tagállamban. Hazánkban a TNS Hoffmann végezte a kutatást 1501 ember telefonos és személyes megkérdezésével. Ez a felmérés nem azonos a TI korrupciós érzékelési indexével, az ugyanis üzletemberek érzékelésére épít. A 2016. évre vonatkozó korrupciós érzékelési indexet januárban hozzák nyilvánosságra.
###HIRDETES2###
