Nagy baj lesz még az informatikushiányból

A közoktatási rendszer ellehetetlenítése miatt még jó ideig változatlan marad a helyzet.

Számolni kell azonban a 2012-es változtatás hosszú távú következményeivel. Egy generáció ugyanis mindenképpen „ellátatlanul” marad. Ráadásul ha a változtatás ezúttal is felmenő rendszerben történik, 2022-re juthatunk el odáig, hogy minden évfolyamon tanítani fognak informatikát, 5-6 év tehát feltétlenül szükséges ahhoz, hogy minden a helyére kerüljön – magyarázta a szakember.

Mint sok más iskola, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium is komoly problémákkal nézett szembe elöregedett gépparkja miatt. Azonban Jorsits Attila, az intézmény rendszergazdája egy olyan ötlettel rukkolt elő, mely nem csupán az informatikai oktatást tette egyszerűbbé és hatékonyabbá, hanem a ráfordított költségeket is jelentősen csökkentette.

Emellett továbbra is probléma, hogy az érettségit megelőzően, a 11. és 12. évfolyamon nincs informatikaóra (kivéve, ha az intézmény a szakmai és „egyéb” tantárgyak átcsoportosítása mellett dönt). „Ha azt szeretnénk, hogy minél több középiskolás érettségizzen informatikából, akkor az ezt megelőző időszakban is tanulnia kellene a tárgyat. Így ugyanis nem teszi le annyi diák az érettségit informatikából, mint amennyit fel tudnának venni a felsőoktatási intézmények” – fogalmazott Bánhidi Sándorné. Hozzátette: ezt jól példázza, hogy korábban körülbelül 100-120 diák iratkozott be az egyik budapesti egyetemre egy évfolyamra, míg mostanra ez a szám 44-re, felére-harmadára csökkent, tehát az egyetemek tanárkibocsátó képessége is visszaesett.

Bánhidi Sándorné emellett hangsúlyozta: hiába sikerül elérni az óraszám növelését, ha közben lassan elfogy az informatikaoktatásában jártas pedagógus. „Augusztus utolsó hetében és szeptemberben, az óraszám emelése után folyamatosan jöttek az igazgatóktól a levelek, hogy segítsünk legalább az érettségiző osztályok mellé tanárokat találni. Ez a probléma általánosnak mondható” – emelte ki. Sok esetben nem szakos tanárok tanítanak informatikát, hanem azok a pedagógusok, akik a tantestületben ezt elvállalták, akiknek kiosztották a feladatot, vagy akiknek éppen alacsony az óraszámuk.

2012-ben ráadásul úgy döntöttek, a mérnök-tanárokat nem engedik a továbbiakban általános iskolákban tanítani. „Tudomásunk szerint körülbelül ezer tanár hagyta el akkor a pályát, mert már nem volt megfelelő a végzettsége” – mondta a szakértő, hozzátéve: közülük néhányan lassan elkezdtek visszaszivárogni, hiszen nem tudták megtölteni a helyüket informatika szakon végzett pedagógusokkal.

A köznevelési rendszerben használt számítógépek állapotával kapcsolatban elmondta: nem túl fényes a helyzet, információi szerint körülbelül 200 ezer olyan gép van, amely alkalmas lenne bármely új szoftver futtatására, de ezekből csak 55 ezernél frissítették a legújabb verziókat. Ezeken kívül pedig rengeteg, akár 16 éves számítógépet is használnak a közoktatásban, „egész iskolányi gépeket nem frissítenek azért, mert a szerkezetek nem alkalmasak erre” – emelte ki. 

Tájékoztatták a köznevelési kerekasztalt a digitális oktatási stratégiában megfogalmazott célokról, és a testület támogatólag nyilatkozott róluk – közölte szeptember végén Czunyiné Bertalan Judit kormánybiztos. A stratégia a magyar iskolarendszer digitalizálásáról szól, de nem foglal állást kifejezett szakmai kérdésekben, tantervekben, tanmenetekben, neveléstudományi témákban. (MTI)