Digitálisan írástudatlan a 15 éves diákok 60 százaléka, és komoly hiányosságok vannak az oktatási rendszerben annak ellenére, hogy néhány éven belül minden munkahely digitális munkahely lesz – hívta fel korábban a figyelmet az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ).
Az Európai Bizottság mutatójának (DESI) 2015-ös adatai alapján, amely a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét méri, a 16–74 éves lakosság digitális alapkészségei terén Magyarország az unió országai között a 14. helyről a 19. helyre esett vissza.
A legkeresettebb és legjobban fizetett szakmák között pedig már most sem találunk olyat, amihez ne kellene legalább felhasználói szintű képességekkel rendelkezni. Azonban az IVSZ szerint az iskolai oktatás keretein belül Magyarországon a diákok nem tudják megszerezni még ezeket sem, így kiszorulnak a munkaerőpiacról.
Mindez különösen azért érdekes, mert – mint azt a MENTA 2015 konferencián megnyitó beszédében Laufer Tamás, az IVSZ elnöke elmondta – Európa egyes régióiban a 26 éven aluliak közel fele nem talál munkát, miközben körülbelül egymillió informatikai munkahely betöltetlen. A probléma hazánkban sem ismeretlen: egy kutatás során azt tapasztalták, hogy Magyarországon mintegy húszezer betöltetlen vagy egy éven belül létesíthető munkahely van az infokommunikációban, annak ellenére, hogy a statisztikák szerint éppen az informatikai kezdő fizetések a legmagasabbak.
Bánhidi Sándorné, az Informatika–Számítástechnika Tanárok Egyesületének (ISZE) főtitkára kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az iskolákban kihalófélben van az informatika tantárgy, elsősorban azért, mert 2012-ben a korábbi tantervhez képest 54 százalékára csökkentették az óraszámot. Ezáltal már csak a hatodik osztálytól kötelező tanítani a tantárgyat, mindössze heti egy órában, és csupán a tizedik osztályig tart. (Mint mondta, a 2008-ban életbe lépett, korábbi tantervben az ötödikeseknek is kötelező volt ez az óra, de már a harmadik osztálytól be lehetett vezetni.)