Digitális analfabétákat nevelnek az iskolában?

Digitálisan írástudatlan a 15 éves diákok 60 százaléka – állítja a szakszövetség.

Bánhidi Sándorné korábban az MNO-nak elmondta: a köznevelési rendszerben használt gépek túlnyomó része biztos, hogy három évnél régebbi, és az utóbbi öt évben a legtöbb iskolában nem vásároltak eszközöket.

„A számítógépek avulása nagyon gyors, nem csupán azért, mert folyamatos használat alatt vannak, hanem mert már nem tudják befogadni azokat az új technológiákat, melyekkel gyorsabban és hatékonyabban lehetne dolgozni” – magyarázta. Hiába érkeznek újabbnál újabb fejlesztések, ezeket nem képesek használni, mert egyszerűen nem alkalmasak rá.

Sok intézményben bizonyos órakeretből, tíz százalékos tartalékból, illetve szülői hozzájárulással próbálják orvosolni ezt a problémát, egyes iskolákban pedig kéthetente van egy óra ötödikben is, az alsósok esetében azonban csak nagyon ritkán – fűzte hozzá a főtitkár.

Ebből az következik, hogy a gyerekek egyrészt nagyon későn találkoznak iskolai keretek között informatika-oktatással, másrészt sokan nem tudnak majd érettségire jelentkezni, hiszen ez több iskolában csak olyan tantárgyból lehetséges, amiből tanévenként legalább két órájuk van egy héten. De ha négy év múlva már senki sem fogja letenni informatikából az érettségit, kik lesznek a jövő informatikusai? – tette fel a kérdést a főtitkár.

Ráadásul körülbelül húsz-harminc százalékra tehető azoknak a hátrányos helyzetű gyerekeknek a száma, akik otthon nem férnek hozzá számítástechnikai eszközökhöz – hangsúlyozta Bánhidi Sándorné. Ezek a tanulók csupán az iskolában szerezhetnek tapasztalatokat ezen a téren, ám – mivel 12 éves korukban van először informatikaórájuk – hatalmas lemaradást kellene ledolgozniuk. A tapasztalatok szerint sokan eMagyarország pontokra és különféle nyilvános helyekre járnak internetezni, ám ilyenkor azzal foglalkozhatnak, amivel akarnak, senki sem felügyeli őket, és nem részesülnek tananyagszerű, didaktikus oktatásban.

A jelenlegi keretek között pedig a vakon gépelés is háttérbe szorul: korábban az egyik főiskola gépírás oktatói dolgozták ki ennek a módszertanát, és végül 72 órában határozták meg azt az időtartamot, amely szükséges lehet az elsajátításhoz. Azonban mire sor kerül az informatika órákra, már könnyen beidegződhet a nem tíz ujjal történő gépelés, ebben az esetben pedig szinte lehetetlen megtanítani a mechanizmust. Ráadásul nem lehet az összes tanórát csak erre a területre fordítani – fogalmazott Bánhidi Sándorné, hozzátéve: a vakon gépelés megtanítása később jelentősen felgyorsítaná a munkát, és hasznos lenne, ha az ilyen finommotorikus mozgás is szerepet kapna, de sokak szerint a technológiai változásokkal, az érintőképernyős eszközök megjelenésével háttérbe szorult ennek a szükségessége.

Kérdéseinkkel felkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkárságát, ahol közölték: ugyan a Nemzeti alaptantervben a hatodik évfolyamtól jelenik meg az oktatás, az iskolák a helyi tantervtől függően a szabadon felhasználható órakeretek terhére is tartanak ilyen órát. Emellett alacsonyabb évfolyamok esetében is lehetőség van arra, hogy a szabadon felhasználható órakeretet a helyi igényeknek megfelelően töltsék meg – tették hozzá.

Kiemelték, hogy jelenleg nemcsak az informatika órákon, hanem egyéb tantárgyak (vizuális kultúra, matematika, technika és életvitel gyakorlat) keretében is sajátíthatnak el a gyerekek informatikai ismereteket.

Bánhidi Sándorné ezzel kapcsolatban portálunknak úgy fogalmazott: valóban gondoskodtak arról, hogy kapcsolódási pontok jelenjenek meg más tantárgyak és az informatika között. Azonban az ilyen tanároknak nyilván alacsonyabb a képzettségük a számítástechnika területén, és vélhetően a saját tananyagukat fogják előnyben részesíteni – hangsúlyozta, hozzátéve: ez a probléma a jövő munkaerőpiacát is érinti.

2012-ben az új kerettanterv miatt egy felhívást is közzétettek, melyben a szerző oktatók egyenesen digitális analfabetizmust jósoltak. Többek közt kiemelték, hogy az informatika elsősorban gyakorlati tárgy, tehát nem elég egyszerűen megmutatni valamit, azt be is kell gyakorolni. Ehhez az óraszám nagyon csekély – fűzték hozzá.

A köznevelési ágazat a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését és a digitális kompetenciák fejlesztését egyszerre szolgáló beavatkozásként a Digitális Nemzet Fejlesztési Programhoz csatlakozva is hajt végre fejlesztéseket, hogy szélesedjen, és minőségileg javuljon az állampolgárok, a köznevelési intézményekben tanuló gyermekek és a vállalkozások elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetősége, illetve e szolgáltatások igénybevételének aránya növekedjen – közölte az MNO-val az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkársága. A kormányzat további célkitűzése, hogy 2016 végére minden iskolában elérhető legyen a szélessávú internet – hangsúlyozták, hozzátéve: a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatakor át fogják tanulmányozni a tudáselemek bővítési lehetőségeit a gyakorlati oktatás oldaláról, amelyek az infokommunikációs eszközök és a digitális kompetenciák tantárgyakon átívelő, széles körben való hasznosíthatóságát támogatják.