Nőtt a fogyasztás a magyar háztartásokban

A fizetésünk kisebb részét emésztik fel a létfenntartáshoz elengedhetetlen kiadások.

Tejre, tejtermékre, sajtra és tojásra fejenként havonta 3200 forintot költöttünk, ez körülbelül 2 százalékos növekedést jelent. Tojásból fejenként havonta 12 darabot fogyasztunk el, annyit, mint egy évvel korábban, tejből viszont 2 decivel többet, 4,6 litert iszunk. Kenyérre és cereáliákra (egyéb gabonaeredetű termékekre) 3100 forintot költött a lakosság fejenként, az átlagosan elfogyasztott mennyiség 10 dekával, 7,3 kilogrammra nőtt. Ennek háromötödét a kenyérféleségek és pékáruk tették ki, a fennmaradó 2,9 kilogrammot pedig a liszt, a rizs és a különféle gabonapelyhek.

Zöldségfélékre és burgonyára 2200 forintot fordítottunk, folyó áron 9,2 százalékkal többet, mint az előző évben; a növekedéshez jócskán hozzájárult az igen jelentős, 16,7 százalékos áremelkedés is. Ugyanez igaz a gyümölcsökre is, amelyekből fejenként 1300 forintért vásároltak a háztartások. Az előző évinél 10 százalékkal többet költöttünk rájuk, miközben egy szemmel sem fogyasztottunk többet. Friss és fagyasztott zöldségből, gyümölcsből 3,7 kilogramm, illetve 3 kilogramm fogyott havonta, ugyanúgy, mint az előző évben, míg burgonyából némileg kevesebb, 2,1 kilogramm. Az alkoholmentes italok közül számottevő az ásványvíz- (6,1 liter) és az üdítőital-fogyasztásunk (2,7 liter), ezeknél jóval kevesebbet, fejenként mindössze 1,1 litert vásároltunk gyümölcslevekből.

A kiadások második legnagyobb szelete a lakásfenntartásra fordított költség; a fejenként erre költött havi 16,9 ezer forint 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül gázra 4300, elektromos energiára 3500, szilárd tüzelőanyagokra 2100 forintot, meleg vízre és távhőre 1000 forintot költöttek a háztartások. Leginkább a gázra és a szilárd tüzelőanyagokra fordított kiadások volumene nőtt. A kutatás megjegyzi: a gáz ára három év alatt közel negyedével csökkent, ennek köszönhetően a lakossági attitűd napjainkra megváltozott, és a fogyasztás növekedésnek indult. Így az idei esztendő első felében a csökkenő árak ellenére fejenként 300 forinttal, reálértéken 8,3 százalékkal többet költöttünk gázra, mint korábban. A szilárd tüzelőanyagok használata továbbra is elterjedt, pedig áruk évről évre emelkedik, ezekre 7,6 százalékkal költöttünk többet az előző évinél.

A vízellátás és a szennyvízelvezetés, a szemétszállítás, illetve a társasházak esetében a közös költség együttesen a lakásfenntartási tételek 26,7 százalékát (havonta egy főre jutóan 4500 forintot) tették ki. Közlekedésre és szállításra egy főre vetítve havonta átlagosan 8000 forintot fordítottak a háztartások. Üzemanyag-vásárlásra havonta fejenként 5500 forintot, ami az üzemanyagok árának csökkenése mellett 7,9 százalékos reálérték-növekedést jelent.

Szeszes italokra és dohánytermékekre egy főre jutóan 2500 forintot, az összes kiadás 3,4 százalékát fordította a lakosság havonta. A szeszes italokra fordított összeg 3,9 százalékkal nőtt, a dohányáruk fogyasztása 4,9 százalékkal esett vissza. Egészségügyi kiadás a háztartások négyötödében merült fel: gyógyszerre, orvosi ellátásra havonta fejenként 3600 forintot költöttünk, 1,7 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

Sokat elmond az életszínvonalunkról az is, mennyi és milyen tartós fogyasztási cikket birtokolunk. Az utóbbi évtizedekben jelentősen bővült a háztartások állománya ilyen termékekből, és az olyan alapberendezések esetében, mint például a televízió vagy a mosógép, már megközelíti a teljes ellátottságot. Az újabb és újabb termékek gyorsuló ütemben való megjelenése miatt ugyanakkor folyamatosan változik, hogy mik a legkeresettebb termékek. Ilyen például a plazma- és az lcd-televízió, amelyek egyre több háztartásba kerülnek be, ahogy csökken az áruk. 2016 első fél évében már a háztartások 48 százalékában volt ezek valamelyike. Szinte minden háztartásban (93 százalék) van már mobiltelefon. Asztali számítógép a háztartások közel felében (44 százalékában), laptop pedig 40 százalékukban volt, miközben a netbookok és a tabletek használata még kevésbé elterjedt, előfordulási arányuk 12 százalékos. Lassan terjed a mosogatógép használata, még mindig csak a háztartások 17 százaléka használ ilyen eszközt. Saját tulajdonú személygépkocsi minden második háztartásban volt.