Benyújtotta az ügyészség a Fővárosi Ítélőtáblára a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság, illetve az Aranykéz utcai robbantás ügyében született elsőfokú ítélet elleni írásbeli fellebbezését – értesült a Magyar Nemzet. Csiha Gábor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője lapunkat arról tájékoztatta: a másodfokú indítványuk csütörtökön jutott el az ítélőtáblára, amelynek kilencven napon belül tárgyalást vagy nyilvános ülést kell kitűznie. Vagyis legkésőbb februárban másodfokon folytatódhat a ’90-es évek három emblematikus maffialeszámolásának összevont büntetőpere.
Az ügyben március végén született elsőfokú ítélet. Ebben az elsőrendű vádlottat, a szlovák Jozef Roháčot életfogytiglani fegyházra ítélték az 1998-as Aranykéz utcai, négy halálos áldozatot követelő robbantás végrehajtásáért (amelyben nemcsak a célpont, Boros Károly Tamás, hanem ügyvédje és két járókelő is meghalt), valamint Fenyő János médiamágnás 1998-ban történt agyonlövéséért. Ő legkorábban 30 év múlva szabadulhat, és ki is utasítják Magyarországról. A harmadrendű vádlott, Portik Tamás 13 év fegyházat kapott mint az Aranykéz utcai merénylet felbujtója, ugyanakkor a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság felbujtását nem sikerült rábizonyítani. A másodrendű, szintén szlovák Ladislav T.-t, akit az ügyészség Fenyő megölése kapcsán bűnsegédlettel vádolt és a negyedrendű F. Attilát is felmentették. Domák Ferenc „Cinóber” 1996-os megöléséért a Fővárosi Törvényszék Cserni János vezette elsőfokú büntetőtanácsa sem az elkövetéssel vádolt Roháč, sem az állítólagos felbujtók, Portik és F. Attila bűnösségét nem találta bizonyítottnak.
Bár az ügyész az ítélethirdetés után mind a négy vádlott esetében fellebbezést jelentett be, Csiha Gábor a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta: most benyújtott indítványukban az F. Attilára vonatkozó fellebbezésüket visszavonták, mivel az elsőfokú bíróság helyesen szűrte le a bizonyítékokból, hogy kétséget kizáróan nem bizonyítható a férfi bűnössége. Ehhez kapcsolódóan a Cinóber-gyilkosság miatt Roháč bűnössége sem megállapítható, ugyanakkor az ő esetében a súlyosbítást célzó fellebbezés csak formális, hiszen a másik két bűntény miatt rá kirótt tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésnél nincs súlyosabb büntetés.
Csiha Gábor közlése szerint a másodrendű Ladislav T. ügyében a fölmentő ítélet hatályon kívül helyezését kérik, ugyanis a törvényszéknek nem sikerült a bizonyítékokból azt a helyes és logikus következtetést levonnia, hogy a szlovák férfi bűnsegédként részese volt a Fenyő-gyilkosságnak. A szóvivő fölidézte: egyedül Ladislav T. DNS-ét találták meg azon a sporttáskán, amelyben a gyilkos fegyvert vitték, és Roháčén kívül csak az ő DNS-e volt a kesztyűn, amellyel a fegyvert fogták. Ráadásul bizonyított, hogy a másodrendű vádlott volt Roháč legfőbb bizalmasa, akivel több súlyos bűncselekményt követtek el együtt. E bizonyítékok alapján az ügyészség nyilvánvalónak tartja, hogy ő is részt vett a médiavállalkozó megölésében. Ráadásul alibije sem volt a bűncselekmény idejére: először azt állította, börtönben volt, de kiderült, csak napokkal később került rácsok mögé Szlovákiában egy másik ügyben. Ezután arra hivatkozott, hogy Fenyő megölésekor Szlovákiában tartózkodott a barátaival, és napokig részeg volt.
Az első fokon 13 évre ítélt Portik Tamás esetében súlyosításért, életfogytiglani szabadságvesztés kiszabásáért fellebbezett az ügyészség. Csiha Gábor kiemelte: azt kérik az ítélőtáblától, hogy az Aranykéz utcai robbantás esetében a több emberen elkövetett emberölésre való felbujtás mellé kerüljön be a „több ember életét veszélyeztetve” kitétel is, hiszen ha pokolgépes merényletet kért, tudnia kellett, hogy az mások életét is kiolthatja. A szóvivő megjegyezte: bár Zsohár Imrét szavahihetetlen tanúnak minősítette a törvényszék, annak a kijelentésének mégis hitelt adott, hogy Portik állítólag üvöltözött, amiért ő nem robbantást rendelt. (Más tanú viszont közismertnek nevezte, hogy Portik robbantásos kivégzést akart.) Az ügyészség szerint nem lehet válogatni egy szavahihetetlen tanú mondatai között.
Emlékezetes, az egykori Energol-vezér Portik Tamást májusban jogerősen 15 év fegyházbüntetéssel sújtotta a Fővárosi Ítélőtábla egy másik alvilági leszámolás, az 1996-os Prisztás-gyilkosság ügyében.
