Miközben a kormányzati kommunikáció szerint nagymértékben csökken az iskolai lógások száma, amióta 50 óránál több igazolatlan hiányzás után megvonható a családtól az iskoláztatási támogatás (közismertebb nevén családi pótlék), a valóságban nem ilyen rózsás a helyzet. Tény, hogy öt év alatt 29 ezerről 16 ezer alá, vagyis közel felére csökkent azoknak a diákoknak a száma, akiktől otthon maradás miatt megvonták a családi pótlékot, ám ezen belül az általános iskolákban egyáltalán nem javul, sőt romlik a helyzet – derül ki a lapunk által megszerzett adatokból. A hiányzási mutatók kizárólag a középiskolákban javulnak, és ott is csak a felsőbb évfolyamokon, vagyis ott, ahova az iskolakerülő gyerekek el sem jutnak, mert a tanköteles kor leszállítása miatt a 16. életévük betöltése után akár el is tanácsolhatják őket az iskolából.
A Magyar Nemzet közérdekűadat-igényléssel kényszerítette ki az információkat az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). Ezek szerint a 2015/2016-os tanévben összesen 197 771 gyerek hiányzott legalább egy órát igazolatlanul, ami közel 18 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A hiányzó fiatalok száma azonban csak a középfokú oktatási intézményekben csökkent, az általános iskolákban nem, sőt ott még nőtt is, márpedig ez az iskolatípus oktatja a legtöbb tanköteles gyermeket, ide jár a legtöbb hátrányos helyzetű gyermek, és ennek az intézménynek kellene átadnia az életben nélkülözhetetlen alapismereteket is. Ennek ellenére az idén júniusban lezárt tanévben összesen 52 370 gyermek hiányzott igazolatlanul az általános iskolából, míg egy évvel korábban 51 370.
Az általános iskolákban az elmúlt években sem hozott nagy áttörést a szigorú büntetés, ugyanis a 2012/2013-as tanévben is 55 ezer gyerek maradt távol igazolatlanul az óráktól, pedig azóta folyamatosan csökken a gyermeklétszám, vagyis egyre kevesebb tanuló közül kerül ki nagyjából ugyanannyi hiányzó.
A kormány 2011-ben kötötte rendszeres iskolába járáshoz a családi pótlék folyósítását. Először csak felfüggesztették a támogatás kifizetését, vagyis a család három hónapon keresztül nem jutott hozzá a pénzhez, ám ha ez idő alatt a gyerek rendszeresen járt iskolába, visszamenőleg megkapták az ellátást. 2012 szeptembere óta a pótlék folyósítását már nem felfüggeszteni, hanem szüneteltetni kell mulasztás esetén. Ez azt jelenti, hogy az elvont összeg a folyósítás újbóli megindítása után sem jár, és a szünetelés időtartama alatt természetben sem lehet támogatást adni.
A legtöbb gyerek hetedik és nyolcadik osztályban lóg, míg a legkevesebb igazolatlan hiányzást az első három évfolyamon regisztrálták: a legmagasabb évfolyamról három és félszer annyian (11 192 gyerek) maradtak otthon igazolatlanul, mint a legkisebbek közül (3475). Megyénként is hatalmas a különbség: az általános iskolások hiányzásait tekintve toronymagasan vezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye (8464 hiányzó diákkal), de kiemelkedően sok a hiányzó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is (5770 fő). Az ország ebből a szempontból is kettészakadt: Északkelet-Magyarországon rendkívül magas, és nem mutat javuló tendenciát a hiányzási ráta, miközben a fejlettebb, magasabb foglalkoztatási és képzettségi mutatókkal bíró Nyugat-Magyarországon szinte nincsenek iskolakerülők. A legjobb eredményt elérő Vas megyében alig 390 gyermek hiányzott legalább egy órát papír nélkül, vagyis közel 22-szeres a különbségi a borsodi és a vasi adatok között.
Arról, hogy a 2015/2016-os tanévben hányan mulasztottak igazolás nélkül 50 óránál is többet, vagyis hány gyerektől kellett megvonni az iskoláztatási támogatást, kérésünk ellenére még nem adott tájékoztatást az Emmi, de a korábbi évek adatai alátámasztják: sajnos szó sincs arról, hogy a pénzmegvonás kilátásba helyezése visszaszorította volna a hátrányos helyzetűek körében az iskolakerülést. Míg a 2012/2013-as tanévben 5165 általános iskolás diáktól kellett 50 óránál több igazolatlan hiányzás miatt megvonni az iskoláztatási támogatást, a következő évben már félezerrel több, 5659 gyerek járt így, míg a 2014/2015-ös tanévben már közel hatezer, vagyis két év alatt majdnem húsz százalékkal nőtt az általános iskolás mulasztók száma.
Az igazolatlan mulasztások tehát csak a középfokú iskolákban csökkentek, és ez sem kizárólag a családi pótlék lehetséges megvonásának következménye. A kormány ugyanis 2012-ben 18-ról 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát, és ezzel lehetővé tette, hogy az iskolák megszabaduljanak a problémás gyerekektől, vagy a diák maga hagyja el végzettség nélkül az iskolarendszert. A szakközépiskolák (korábbi szakiskolák, szakmunkásképzők, az idén nevezték át őket – a szerk.) 63 898 olyan diákot regisztráltak a 2015/2016-os tanévben, aki legalább egy órát igazolatlanul hiányzott, ez közel 11 ezerrel kevesebb, mint az előző évben. Ha azonban megvizsgáljuk évfolyamonként is a hiányzásokat, kiderül, hogy ezekből az intézményekből a legtöbben kilencedik és tizedik osztályban hiányoznak, vagyis akkor, amikor diákok még tankötelesek. A felsőbb évfolyamokban drámaian csökken a hiányzók száma, aminek az oka feltehetően az, hogy a tankötelezettségi kor átlépése után már csak azok járnak iskolába, akiknek feltett céljuk, hogy el is végezzék azt. A többiek vagy önszántukból, vagy az iskola fellépésére végzettség nélkül lépnek ki az iskolarendszerből.
A nagyobb teljesítményt megkövetelő iskolatípusokba a hátrányos helyzetű gyerekeknek csak a töredéke jut el, így gimnáziumban már nincs komoly különbség a hiányzások számában az egyes évfolyamok között, és már nem is a borsodiak vezetik a hiányzási listát, hiszen közülük jóval kevesebben jutnak el gimnáziumba, mint bizonyos nyugati térségekben. A legtöbb gimnazista az idén júniusban lezárult tanévben toronymagasan Budapesten lógott az iskolából (16 643), míg a második helyen a Pest megyeiek végeztek. Borsodban mindössze nyolcadannyi diák lógott a gimnáziumból, mint Budapesten. Szakgimnáziumból (a korábbi szakközépiskolák) is a fővárosban lógnak a legtöbben (16 659 diák), háromszor annyian, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (5869 fő).
