Egyre több az iskolakerülő az általános iskolákban

Az alapfokú intézményekben nem hozott áttörést a szigorú büntetés, középfokon a tankötelezettség leszállításának van döntő hatása.

A legtöbb gyerek hetedik és nyolcadik osztályban lóg, míg a legkevesebb igazolatlan hiányzást az első három évfolyamon regisztrálták: a legmagasabb évfolyamról három és félszer annyian (11 192 gyerek) maradtak otthon igazolatlanul, mint a legkisebbek közül (3475). Megyénként is hatalmas a különbség: az általános iskolások hiányzásait tekintve toronymagasan vezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye (8464 hiányzó diákkal), de kiemelkedően sok a hiányzó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is (5770 fő). Az ország ebből a szempontból is kettészakadt: Északkelet-Magyarországon rendkívül magas, és nem mutat javuló tendenciát a hiányzási ráta, miközben a fejlettebb, magasabb foglalkoztatási és képzettségi mutatókkal bíró Nyugat-Magyarországon szinte nincsenek iskolakerülők. A legjobb eredményt elérő Vas megyében alig 390 gyermek hiányzott legalább egy órát papír nélkül, vagyis közel 22-szeres a különbségi a borsodi és a vasi adatok között.

Arról, hogy a 2015/2016-os tanévben hányan mulasztottak igazolás nélkül 50 óránál is többet, vagyis hány gyerektől kellett megvonni az iskoláztatási támogatást, kérésünk ellenére még nem adott tájékoztatást az Emmi, de a korábbi évek adatai alátámasztják: sajnos szó sincs arról, hogy a pénzmegvonás kilátásba helyezése visszaszorította volna a hátrányos helyzetűek körében az iskolakerülést. Míg a 2012/2013-as tanévben 5165 általános iskolás diáktól kellett 50 óránál több igazolatlan hiányzás miatt megvonni az iskoláztatási támogatást, a következő évben már félezerrel több, 5659 gyerek járt így, míg a 2014/2015-ös tanévben már közel hatezer, vagyis két év alatt majdnem húsz százalékkal nőtt az általános iskolás mulasztók száma.

Az igazolatlan mulasztások tehát csak a középfokú iskolákban csökkentek, és ez sem kizárólag a családi pótlék lehetséges megvonásának következménye. A kormány ugyanis 2012-ben 18-ról 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát, és ezzel lehetővé tette, hogy az iskolák megszabaduljanak a problémás gyerekektől, vagy a diák maga hagyja el végzettség nélkül az iskolarendszert. A szakközépiskolák (korábbi szakiskolák, szakmunkásképzők, az idén nevezték át őket – a szerk.) 63 898 olyan diákot regisztráltak a 2015/2016-os tanévben, aki legalább egy órát igazolatlanul hiányzott, ez közel 11 ezerrel kevesebb, mint az előző évben. Ha azonban megvizsgáljuk évfolyamonként is a hiányzásokat, kiderül, hogy ezekből az intézményekből a legtöbben kilencedik és tizedik osztályban hiányoznak, vagyis akkor, amikor diákok még tankötelesek. A felsőbb évfolyamokban drámaian csökken a hiányzók száma, aminek az oka feltehetően az, hogy a tankötelezettségi kor átlépése után már csak azok járnak iskolába, akiknek feltett céljuk, hogy el is végezzék azt. A többiek vagy önszántukból, vagy az iskola fellépésére végzettség nélkül lépnek ki az iskolarendszerből.

A nagyobb teljesítményt megkövetelő iskolatípusokba a hátrányos helyzetű gyerekeknek csak a töredéke jut el, így gimnáziumban már nincs komoly különbség a hiányzások számában az egyes évfolyamok között, és már nem is a borsodiak vezetik a hiányzási listát, hiszen közülük jóval kevesebben jutnak el gimnáziumba, mint bizonyos nyugati térségekben. A legtöbb gimnazista az idén júniusban lezárult tanévben toronymagasan Budapesten lógott az iskolából (16 643), míg a második helyen a Pest megyeiek végeztek. Borsodban mindössze nyolcadannyi diák lógott a gimnáziumból, mint Budapesten. Szakgimnáziumból (a korábbi szakközépiskolák) is a fővárosban lógnak a legtöbben (16 659 diák), háromszor annyian, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (5869 fő).