Nyolcezer fiatal megkérdezésével újabb nagy mintás kutatás indul, hogy felmérje, milyen problémákkal szembesül a 15–29 év közötti korosztály. A Magyar Ifjúság 2016 első gyorsjelentése januárban érkezik, nem sokkal később, mint a tavaly szeptemberi, négyezer határon túli fiatallal készített felmérés, így teljes képet kaphatunk az egész Kárpát-medencei fiatalság valóságáról.
Erről a valóságról beszélgettek tegnap kutatók és szakemberek a Magyar ifjúság 2016 sajtókonferenciáján Budapesten. Az előző, 2012-es hullám legfőbb tanulsága az volt, hogy a fiatalok a létbizonytalanságtól, a munkanélküliségtől és a jövőtől félnek – az eseményt megnyitó Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára egyébként úgy vélte, hogy legalább a fiatalokat sújtó munkanélküliséget sikerült csökkenteni azóta.
A 2000 óta négyévente elkészített, nagyszabású kutatás rámutat: „későn érés”, valamint egyszerre elköteleződés- és bizonytalanságkerülés jellemzi az egész generációt a párkapcsolatban, családalapításban, de a tanulásban és a munkában is. Egyre később alapítanak saját családot a fiatalok; és bár ugyanúgy mintegy 30 százalékuk él kapcsolatban, mint az ezredfordulón, nekik kétharmaduk házas volt, csak a többiek voltak együtt „papír nélkül”. Mostanra viszont megfordult ez az arány, ráadásul egyre többen vannak, akik nem is terveznek házasságot kötni – ennek miértjére a 2016-os kutatás is rákérdez.
– Ami a céltudatosságot illeti, az egyetemen háromféle fiatallal lehet találkozni: a többséget alkotó, egyre növekvő arányú tanácstalanokkal, akik igyekeznek mindenben minél később dönteni; a második csoport a sodródóké, akiknek támpontot ad egy meglévő családi vállalkozás vagy a szülők szakmája. Végül van a néhány százaléknyi, motivált és céltudatos „versenyló” – sorolta Perlaky-Papp József, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense.
A vágyak mindenkiben megvannak, de ezeket visszafogja az önbizalom és a tudás hiánya. Például míg az Egyesült Államokban a hallgatók fele, itthon csak 8 százaléknyi fiatal mondta, hogy gondolkodik saját vállalkozás indításán. Mint elhangzott: a szocializmusból hozott rossz szemlélet miatt lapítunk, de aki a kapitalizmusban lapít, éhen hal. Másrészt a tudás is hiányzik: bár technológiában, például a 80 százalékos internetelérésben behoztuk már a Nyugatot, a digitális írástudás terén lemaradók vagyunk. Miközben lassan harmincezer informatikus hiányzik Magyarországon, ilyen képzésre a hallgatók alig 8 százaléka jelentkezik, ráadásul a cégek már az iskolapadból igyekeznek kihalászni leendő munkatársaikat, állandósítva a hiányt.
– Az eszközökhöz vagy az információkhoz való hozzáférés tehát többé nem akadály – összegezte Perlaky-Papp József –, hanem a fiatalok fejében, képességeiben van a gát.
Nem véletlenül nevezi őket a kutatás „elveszett generációnak”. Kérdés, hogy a 2016-os hullám mutat-e majd változó trendeket. Januárban például kiderül, hogy növelte-e a vállalkozási kedvet a „menő” startupok felfutása, vagy beigazolódnak-e a KSH számai, miszerint újabban ismét megnőtt a családalapítási kedv.
