Budaörs végül aláírta a megállapodást az iskolái működtetésének állami kézbe adásáról – tudta meg a Magyar Nemzet Wittinghoff Tamás polgármestertől. Mint a városvezető elmondta, igazi csapdahelyzetbe kerültek, hiszen az önkormányzati vagyonról önkéntesen nem kívántak lemondani, ugyanakkor ha nem kötöttek volna megállapodást a tegnap lejárt határidőig, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője rendezi az átvételt határozat útján. Utóbbit pedig mindenképpen el szerették volna kerülni, miután nem akarták, hogy az iskolák sorsát egy olyan szerződés rendezze, „amit Balog Zoltán saját magával ír alá, és mindenféle garanciát nélkülöz”.
Emiatt a budaörsi önkormányzat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) által megküldött szerződéstervezetbe beleírta az összes olyan garanciális feltételt, amely az iskolák működtetéséről és az épületek megfelelő fizikai állapotának fenntartásáról gondoskodik. Kitértek arra is, hogy az eddig a Budaörs által nyújtott szolgáltatásokat – például az iskolák utáni szakköröket – a Klik január 1-je után is biztosítsa. A város feltételeivel kiegészített megállapodást végül az önkormányzat képviselő-testülete – két fideszes politikus kivételével – megszavazta. Mint Wittinghoff elmondta, miután ő maga korábbi ígéretéhez híven nem írta alá a szerződést, ezért az önkormányzat részéről azt az egyik alpolgármester tette meg. – A lehető legjobb megoldást igyekeztünk megtalálni a lehető legrosszabb helyzetben – összegezte a polgármester.
Budaörs ugyanakkor arra készül, hogy pert indít az állam ellen. Ugyanis míg a város korábban évi 900 millió forintból megoldotta az iskolák működtetését, a kormány ebből a célból két és félszer annyi pénzt, 2,3 milliárd forintot akar elvonni tőlük szolidaritási hozzájárulás címén. Teszik ezt annak ellenére, hogy az önkormányzat csak hozzávetőleg évi egymilliárdot kap az államtól, tehát évi 1,3 milliárd forintot a város saját bevételéből kellene erre áldoznia.
– Önként és dalolva adtuk volna át az iskoláinkat? Akkor inkább vegyék el! – mondta a Magyar Nemzetnek Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, hangsúlyozva, hogy végül nem kötöttek megállapodást a Klikkel. A kérdést így az Emmi vezetője fogja rendezni december 20-ig, ahhoz pedig már nem kell a gödöllői képviselő-testület jóváhagyása. A város egyrészt nem ért egyet az államosítási folyamattal, másrészt hatalmas vagyont kénytelenek átadni vagyonkezelésbe, amelyre a jövőben már nem lesz semmi ráhatásuk. Mindezen felül pedig 2017-től évente közel 100 millió forintot kívánnak elvonni a várostól szolidaritási adó címén az állami iskolaműködtetésre. Ám a polgármester szerint ezt a pénzt nem a gödöllői intézményekre fogják költeni, „hanem beviszik a nagy kalapba”. Azért sem írták alá a megállapodást, hogy a későbbiekben ne mondhassa azt a kormány, hogy Gödöllő önként ment bele a megállapodásba.
Kerestük a Kliket, hogy megtudjuk, Gödöllőn kívül végül mely önkormányzatok utasították vissza a szerződés aláírását, de lapzártánkig nem válaszoltak.
54 milliárd forint pluszforrás odaítéléséről döntöttek az egyházi oktatás számára – jelentette be Balog Zoltán. A miniszter szerint ezt a pénzt az iskolák rendbetételére, új intézmények, tanuszodák, tornatermek építésére fordítják majd. Nem ez a kormány első ehhez hasonló ígérete. Még 2014 elején jelentették be, hogy országszerte 24 tanterem, 24 tanuszoda, 25 tornaterem és 5 komplett iskola épül a településeken, ám ezek kivitelezése az elmúlt két évben igencsak akadozott. Még szeptemberben is voltak olyan települések, ahol csak a tanuszodák építésének előkészítésénél tartottak. (MN)
