A parlamenti felszólalásai számát és hosszát tekintve is abszolút csúcstartó volt az idei esztendőben Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kereszténydemokrata államtitkára 377-szer emelkedett szólásra, és összesen több mint 20,5 órán keresztül beszélt az Országházban. A második helyre az LMP-s Sallai Róbert Benedek került, aki jóval kevesebb alkalommal, de még így is 197-szer kért szót – bár ez is elég volt neki ahhoz, hogy több mint 17 órán keresztül fejtse ki véleményét. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára az MSZP-s Gúr Nándor állhatott fel a maga 168 felszólalásával, amelynek összideje meghaladta a 13 órát. Az élmezőnyben egyébként több LMP-s politikus is van, ennek az az egyszerű oka lehet, hogy miután csak ötfős a frakciójuk, képviselőikre sokkal több feladat hárul.
Orbán Viktor miniszterelnök 101 alkalommal szólalt fel az Országgyűlésben, ezek jelentős többsége az volt, amikor ellenzéki képviselőkkel csapott össze az úgynevezett azonnali kérdések órájában. Ebben a műfajban a kormányfő ugyan hivatkozhat arra, hogy „halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt” éppen nincs bent a parlamentben, de minden negyedik alkalommal muszáj válaszolnia az ellenzéki kérdésekre. Igaz, volt, amikor nem vitte túlzásba: egy MSZP-s felvetésre például mindössze nyolc másodpercben reagált.
A kormányfő ettől eltekintve csak néhány alkalommal beszélt az ülésteremben. A szokásokhoz híven a tavaszi és később az őszi ülésszak nyitónapján is egy beszámolóval kezdte. Az október 2-i érvénytelen népszavazás másnapján is felszólalt napirend előtt, illetve a végül elbukott alaptörvény-módosítás általános vitájában is ő mutatta be saját javaslatát.
A miniszterek közül Lázár János vitte a pálmát, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 109 alkalommal emelkedett szólásra, több mint 5,5 órán keresztül hallgathatták a képviselők. Az elsőségéhez hozzájárulhatott, hogy a miniszterek közül egyébként ő az, aki a leggyakrabban válaszol interpellációkra és az ellenzék által feltett kérdésekre.
