Az egyesület a 2015-ös PISA-teszten nyújtott lesújtó magyar eredményekre reagálva azt javasolta, hogy Magyarország szüneteltesse részvételét a felmérésen, amíg nem gondolják újra a Natot. Ezt azzal indokolták, hogy az eredmények „nemzetközileg is lejáratják a magyar gyerekeket”. Véleményük szerint egyértelmű, hogy azok a pedagógusok a felelősek a magyar tanulók nemzetközi kudarcáért, „akik nem tudják megtanítani gyermekeinket írni, olvasni, számolni a 8. évfolyam végére”.
A Magyar Nemzet érdeklődésére Keszei Sándor azt is kifejtette: a PISA-ban eleve rosszak a kérdések is, „ott ül a magyar gyerek a tesztlap előtt, és nem tudja kitölteni”, maga a rendszer is hibás. Felvetésünkre, hogy miért lenne jobb, ha nem is mérnénk, hogy mekkora a probléma a gyerekek teljesítményével, úgy reagált, az országos kompetenciamérés évente figyelemmel követi a 6., a 8. és a 10. osztályosok eredményét, „úgyhogy ne mondjuk, hogy nincsen tükör előttünk”. Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy kizárólag a pedagógusokat tartja-e felelősnek az MSZOE a rossz eredményekért. Keszei Sándor erre úgy válaszolt, a kérdés az, ha nem a pedagógusok a felelősek, akkor ők mondják meg, hogy ki, hiszen a tanárok látják át neveléstudományi szempontból a rendszert, az MSZOE csak a szülők panaszát tudja tolmácsolni. Ismert, Lázár János miniszter múlt héten szintén a tanárokat tette felelőssé az eredményért. Úgy vélte, a kormánynak semmi köze a PISA-felmérés gyászos eredményéhez, hiszen nem az államtitkár tanít és nem a kormány tagjai töltötték ki a tesztet.
A PISA-felmérés a parlamentben is téma volt hétfőn. Az LMP-s Hadházy Ákos arról beszélt, hogy ha egyvalakinek mennie kell a PISA-teszt rossz eredményei miatt, az Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A menekültválság egyik okaként jelölte meg, hogy az iszlám társadalmak az összeomlás szélén vannak, mert a kialakuló új világrendben, ahol nem az ásványkincsek, hanem a tudás és a technológia a meghatározó, ők ellenségeskedésbe fektették az energiájukat. – A menekültválságból mi is kivesszük a részünket, hiszen Magyarországról is nagyon sok ember távozik, többek között azért, mert ilyen az oktatásunk – fogalmazott a politikus, aki szerint tudásalapú helyett közmunkaalapú társadalmat hoz létre a kormány. A kormánypárti Rétvári Bence szerint totális érzéketlenségről tanúskodik, hogy Hadházy Ákos egyenlőségjelet tesz az illegális bevándorlók és azon magyar fiatalok közé, akik teljesen legálisan munkát vállalnak Nyugat-Európában.
Miután a PISA-felmérés arra is rávilágított, hogy a diákok teljesítményét drámai mértékben meghatározza szociális hátterük, a jobbikos Dúró Dóra azt javasolta, hozzanak létre bentlakásos iskolákat a különbségek csökkentésére. Erre Rétvári úgy reagált: a családi háttér nemcsak Magyarországon határozza meg a gyerekek teljesítményét. A tragikus PISA-eredményeket az alapvetően a mélyszegénységben élő családok megsegítését célzó Mikulásgyár nevű adománygyűjtő szervezet sem hagyta szó nélkül. Arról írtak, hétfőtől egy tudományos játszóház megnyitásával szeretnének kedvet csinálni a természettudományi ismeretek játékos formában történő elsajátításához.
A felmérés 72 ország – köztük 35 OECD-tagország – több mint 500 ezer tizenöt éves diákjánál volt kíváncsi arra, hogy mennyire képes a való életre szabott feladatokban alkalmazni az iskolában megszerzett természettudományos, matematikai és szövegértési tudást. A 2015-ös kutatás múlt héten nyilvánosságra hozott eredményei szerint a magyar diákok lesújtóan teljesítettek a felmérésen. Hatalmas visszaesés volt tapasztalható nemcsak a természettudományok, de a szövegértés területén is a diákok pontszámaiban. Bár a matematika területén a tanulók pontosan ugyanúgy teljesítettek, mint a legutóbbi, három évvel ezelőtti vizsgálatsorozatban, erre sem lehetünk büszkék, hiszen csak a már alapvetően gyenge teljesítményt sikerült megőrizni. A felmérésben nemcsak a diákok teljesítményromlása volt sokkoló, hanem az is, mekkora különbségek vannak a gyerekek között. Míg a leghátrányosabb helyzetűek közé tartozó diákok átlagosan mindössze 345 pontot értek el a természettudományos felmérésen, a legjobb hátterűek több mint 200 ponttal többet, összesen 547 pontot.
Mintegy 193 milliárd forintot fordítanak 2023-ig kollégiumi fejlesztésekre, amelyek során új kollégiumokat is létesítenek – jelentette be hétfőn az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán elmondta, a kormány által elfogadott országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési stratégia 123 kollégiumot és összesen 37 467 helyet érint. A fejlesztés során négyezer új szobát és nyolcezer új helyet létesítenek, valamint 12 ezer szobát, 29 ezer helyet felújítanak. Balog Zoltán arról is beszélt, hogy Budapesten 2015-ben 32 százalékos volt a túljelentkezés a kollégiumokba. A fejlesztéseknek köszönhetően viszont 8 százalékkal emelkedik majd a kapacitás. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár elmondta, már több kollégiumban megkezdődtek a munkálatok, 2023-ig pedig 19 új kollégiumi épület létesül majd. (MTI)
