Miután a PISA-felmérés arra is rávilágított, hogy a diákok teljesítményét drámai mértékben meghatározza szociális hátterük, a jobbikos Dúró Dóra azt javasolta, hozzanak létre bentlakásos iskolákat a különbségek csökkentésére. Erre Rétvári úgy reagált: a családi háttér nemcsak Magyarországon határozza meg a gyerekek teljesítményét. A tragikus PISA-eredményeket az alapvetően a mélyszegénységben élő családok megsegítését célzó Mikulásgyár nevű adománygyűjtő szervezet sem hagyta szó nélkül. Arról írtak, hétfőtől egy tudományos játszóház megnyitásával szeretnének kedvet csinálni a természettudományi ismeretek játékos formában történő elsajátításához.
A felmérés 72 ország – köztük 35 OECD-tagország – több mint 500 ezer tizenöt éves diákjánál volt kíváncsi arra, hogy mennyire képes a való életre szabott feladatokban alkalmazni az iskolában megszerzett természettudományos, matematikai és szövegértési tudást. A 2015-ös kutatás múlt héten nyilvánosságra hozott eredményei szerint a magyar diákok lesújtóan teljesítettek a felmérésen. Hatalmas visszaesés volt tapasztalható nemcsak a természettudományok, de a szövegértés területén is a diákok pontszámaiban. Bár a matematika területén a tanulók pontosan ugyanúgy teljesítettek, mint a legutóbbi, három évvel ezelőtti vizsgálatsorozatban, erre sem lehetünk büszkék, hiszen csak a már alapvetően gyenge teljesítményt sikerült megőrizni. A felmérésben nemcsak a diákok teljesítményromlása volt sokkoló, hanem az is, mekkora különbségek vannak a gyerekek között. Míg a leghátrányosabb helyzetűek közé tartozó diákok átlagosan mindössze 345 pontot értek el a természettudományos felmérésen, a legjobb hátterűek több mint 200 ponttal többet, összesen 547 pontot.
