A fogvatartottnak az élelmiszerek beszerzésében a tőle külön élő édesanyja és testvére segít: heti egy alkalommal bevásárolnak neki, és ellátják egy hétre elegendő élelemmel. Az összegyűlt háztartási hulladékot a fogvatartott az erkélyen helyezi el nejlon zacskóban, és a hozzátartozói viszik le a szemáttárolóba, szintén hetente egyszer.
Az érintett még a börtönben műtéten esett át, egy hetet kórházban töltött, gyógyszerekre van szüksége. A házi őrizetből orvoshoz sem mehet el, márpedig a vonatkozó jogszabály szerint a házi őrizetbe rendelt személy egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Orvos híján a szükséges gyógyszereket sem tudta felíratni, amelyekhez végül úgy jutott hozzá, hogy a testvérének a gyógyszertárban a kórházi zárójelentés alapján kiadtak két – egyébként vényköteles – gyógyszert, de tb-támogatás nélkül, teljes áron.
Székely László szerint az ellenőrzött fogvatartott esetében felmerül a személyes szabadság, valamint a mozgásszabadság aránytalan korlátozásával összefüggő alkotmányos visszásság lehetősége, amiért nem mehet el például élelmiszerért, az pedig a testi egészséghez fűződő jogával szemben visszás, hogy a házi őrizetet orvosi vizsgálat céljára sem hagyhatja el.
Az ombudsman általánosságban a házi őrizet intézménye mellett tette le a voksot. A jelenlegi szabályozás szerint a házi őrizet alternatívát biztosíthat az előzetes letartóztatás kiváltására. A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a házi őrizet elrendelése esetén a bíróság határozata alapján lehetőség van arra, hogy a fogvatartott elhagyja a lakást bevásárlás vagy orvosi kezelés céljából, vagy egyéb okból, így nincs szükség jogszabály-módosításra, csak annak megfelelő alkalmazására. Székely László emlékeztetett arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban elmarasztalta Magyarországot, mert több börtönben nem biztosította a jogszabályban előírt életteret a rabok számára, ezért a túlzsúfolt intézmények helyett ösztönözni kell a házi őrizet mint fogva tartási lehetőség alkalmazását.
