Egyre nagyobb veszélyben a nők

Több mint húsz év után ismét csökkent a magyarok várható élettartama.

Bár az elmúlt 25 év adatai alapján a nemek közötti halandósági különbségek a kiegyenlítődés irányába mutatnak, hiszen a nők már nem 8,6, csupán 6,5 évvel számíthatnak hosszabb életre egy férfinál, ugyanakkor még mindig közel 60 százalékkal magasabb a férfiak mortalitása a nőkénél. 2015-ben a nők születéskor várható élettartama 78,6, míg a férfiaké 72,1 év volt. A kutatók rámutatnak arra is, hogy a közeledés főként a férfiak mortalitásának visszaeséséből fakadt. A gyengébb nem halandóságának mérséklődése ugyanis veszélyesen lelassult, ami egyértelműen a nők veszélyeztetettségének növekedésére hívja fel a figyelmet. Mindez indokolttá teszi a változóban lévő nemi szerepek további vizsgálatát – teszik hozzá.

A KSH azt is vizsgálja, milyen életkorban halnak meg az emberek leggyakrabban, és mi okozza a halálukat. A XX. század folyamán a csecsemőhalandóság mértéke meredeken csökkent, így az összhalálozásban játszott szerepe jelentőségét vesztette a fejlett egészségkultúrájú országokban. 1990-ben Magyarországon 1863 egy éven aluli gyermek vesztette életét. Huszonöt év leforgása alatt az esetszám 400 alá, kevesebb mint harmadára esett vissza.

A 40–59 éves korcsoportba tartozó magyar férfiak halálozása viszont továbbra is kiugróan magas, és a 60–79 év közötti férfiak helyzete is nagyon kedvezőtlen. A férfiak esetében több mint minden második elhunyt ebbe a csoportba tartozik, miközben népességarányuk csupán 18 százalék. Ezzel ellentétben a 60–79 éves nők halálozási mutatója jelentősen csökkent az összhalálozáshoz képest, miközben a népességen belüli arányuk emelkedett. A halandósági viszonyok javításának jelentős tartalékai tehát továbbra is a középkorú és az annál idősebb népességben találhatók.

A középkorú magyar lakosság halandósági viszonyai jól jellemezhetők a 40 éves korban várható élettartammal, ugyanis ebben a mutatóban már nem jelentkezik a csecsemő-, gyermek- és a fiatalkori halandóság csökkenésének hatása. 1990 és 2014 között a 40 éves férfiak életkilátásai 5,6 évvel javultak, míg a nők 3,8 évvel remélhettek hosszabb életet. 2015-re azonban a halálozási többletnek tulajdoníthatóan az erősebbik nem élettartama stagnált, a hölgyeké viszont jelentősen, 0,3 életévvel esett vissza egy év leforgása alatt.

Népegészségügyi szempontból nemcsak az elhunyt életkora fontos kérdés, hanem az is, hogy miért következett be a haláleset. Az adatok szerint majdnem minden második elhunyt a keringési rendszer és minden negyedik daganatos betegség miatt vesztette életét. Ám míg az elmúlt 25 évben mindkét nem esetében közel 40 százalékkal csökkent a szív- és érrendszeri betegségek halálozási aránya, addig a daganatos mortalitás a kilencvenes évek közepéig emelkedett, és csak ezt követően kezdett mérséklődni, ráadásul a nők rosszindulatú tumoros halandósága 2005 óta csupán stagnál. A daganatos betegségek visszaszorítása ezért korunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívását jelenti.

A különböző halálokok aránya nagymértékben eltér az egyes korosztályokban. Míg a fiatal férfiakat közel ugyanolyan mértékben sújtják a keringési rendszer és a daganatos megbetegedések által okozott korai halálozások (28, illetve 29 százalék), addig a nőket közel kétszer nagyobb arányban fenyegeti a daganat okozta, mint a keringési eredetű mortalitás (40, illetve 21 százalék), vagyis a nők idő előtti halálozásáért legnagyobb mértékben a rákos megbetegedések a felelősek. A korai halálozások harmadik legjelentősebb főcsoportját mindkét nem esetében az erőszakos okok alkotják (gyilkosság, öngyilkosság), amelyek a férfiakat közel kétszer nagyobb mértékben érintik, mint a nőket (17, illetve 9 százalék).

Az iskolai végzettség szoros összefüggést mutat az egészségi állapottal: minél magasabban iskolázott valaki, annál hosszabb életre számíthat. Ennek a hátterében többek között a jövedelmi különbségek, valamint az eltérő életmódbeli és környezeti tényezők állnak. Magyarországon 2013-ban az alapfokú végzettségű férfiak számíthattak a legrövidebb életre, összesen 65,3 évre, míg a diplomával rendelkezők közel 12 évvel hosszabb életet remélhettek. A nők hosszabb várható élettartama itt is megmutatkozik: egy nyolc osztályt végzett nő több mint 10 évvel remélhet hosszabb életet, mint hasonló végzettségű férfitársa. A magyar népességben a diplomával rendelkező nők várható élettartama a legmagasabb: 81,3 év. A legnagyobb különbség a várható élettartamban az iskolázatlan férfiak és a magasan képzett nők között van: egy alapfokú képzettségű férfi 16 (!) évvel számíthat rövidebb életre, mint egy diplomás nő. 2007 óta a legalacsonyabb iskolai végzettségű férfiak életkilátásai emelkedtek a legnagyobb mértékben, összesen 3,6 évvel, vagyis csökken a különbség.

Általánosságban elmondható, hogy a posztszocialista országok életkilátásai lényegesen elmaradnak a folytonos fejlődésű kapitalista államokétól. 2014-ben a nők várható élettartama a régió országai közül Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban meghaladta a nyolcvan évet, míg Magyarországon, Romániában és Bulgáriában alatta maradt. A magyar nők 79,4 évet remélhettek születésükkor, ami 1990-hez képest 7,6 százalékos emelkedés. A magyar férfiak életkilátásai 5,8, a nőké 4,2 évvel rövidebbek az EU 28 tagállamának átlagánál.