Az Atv.hu-n hétfőn megjelent interjúban felidézték, hogyan reagált Davosban Soros György a civil szervezetek elleni támadásra, amire válaszul Gulyás elmondta: Soros nem mond igazat, mert a kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek, és ebből a körből senki nem fogalmazott meg fenyegetést. A politikus szerint a magyar civil társadalom több mint 75 ezer szervezetét kár lenne összetéveszteni „a jogállami elkötelezettség jegyében országokat államcsődbe juttató, ezáltal emberek százezreit nyomorba döntő tőzsdecápa kegyeltjeivel”, akiket az átláthatóság követelményén kívül semmi nem fenyeget.
A kormánypárti politikus arról, hogy Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke az „el kell takarítani” kifejezést használta bizonyos civil szervezetekkel kapcsolatban, úgy fogalmazott: e szervezetek esetében nem „áll fenn az elűzetés veszélye”. Magyarországon véleménynyilvánítási szabadság van, ami Németh Szilárdot is megilleti – fűzte hozzá.
Arra a kérdésre, hogy csak azoknak a civil szervezeteknek kell-e majd vagyonnyilatkozatot tenniük, amelyek külföldi támogatást fogadnak el, Gulyás Gergely úgy válaszolt: nem lehet olyan cél alkotmányos, amely jogi úton kíván korlátot állítani a kormánnyal szembeni kritikának Magyarországon. Jelezte: pillanatnyilag e témakörben semmilyen törvényjavaslat nincs az Országgyűlés előtt, ő pedig kíváncsian várja azokat az érveket, amelyek a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget alátámasztják.
Az interjúban az is szóba került, hogy Gulyás Gergely elnöke volt a 2002–2010 közötti szabadságjogsértéseket vizsgáló albizottságnak, és 2006 őszére koncentrálva más szervezetek mellett dicséretben részesítették a TASZ-t (Társaság a Szabadságjogokért) és a Helsinki Bizottságot is. A Fidesz alelnöke elmondta, az említett szervezetek 2006-os kiállásának megítélésével kapcsolatosan semmi nem változott, nem szeretné kétségbe vonni akkori érdemeiket. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha egy Soros-pénzt elfogadó civil szervezet nem teszi nyilvánossá a finanszírozását, közölte: jelenleg nincs ilyen törvényi előírás, így szankciója sem lehet.
Gulyás Gergely kitért arra is, hogy Pokorni Zoltán polgármester megkereste, induljon a következő választáson Budapesten, a XII. kerületben egyéni jelöltként. A választókerületi csoport dönt a jelölésről, „erről egyelőre ennyit tudok mondani” – tette hozzá.
A 4-es metróberuházásról szóló uniós OLAF-jelentésről azt mondta: az akkori önkormányzat alatt történt súlyos visszaélések miatt 78 milliárd forintos visszafizetési kötelezettsége lehet az államnak, azaz közvetetten a magyar adófizetőknek. Véleménye szerint a jelentésből amit lehet, nyilvánosságra kell hozni, és ha lehet, jogi felelősséget megállapítani, akkor meg kell indítani a szükséges eljárásokat.
Arra a felvetésre, hogy a Professzorok Batthyány Körének 2016-os jelentése szerint is visszatetszést kelt, hogy a hatalmon lévők, rokonaik és kegyeltjeik kiváltságokat élveznek, úgy válaszolt, azt tartja irányadónak, amit decemberben a miniszterelnök mondott: nem tűr el semmilyen korrupciót. „Mivel a miniszterelnöknek ez az alapállása, ennek a szemléletnek az érvényesítése az egész kormányon belül kötelező parancs” – hangsúlyozta.
