Váratlan helyről kapott kritikát Orbán Viktor

Az elismerés mellett kemény bírálatokat is megfogalmazott a Professzorok Batthyány Köre. Kifogásolja az erőből politizálást és az oktatás hanyatlását is.

„Az adatok 2013 óta mind javulnak, de a súlyos lemaradások káros hatása egy jó darabig velünk marad.

Ezért határozott véleményünk, hogy a költségvetés kedvezőbb helyzetét kevésbé az adók csökkentésére, mint inkább az emberi szféra helyzetének gyors javítására kellene felhasználnunk”

– írják.

A Professzorok Batthyány Köre szerint „sokakat ingerel”, hogy a kormány él („egyesek szerint alkalmanként vissza is él”) a választóktól kapott felhatalmazásával, jócskán felhasználja erejét és a rendelkezésére álló játékteret.

„Döntéseit sokszor felületes helyzetfelmérés alapján, erőből hozza, és a jogos kifogásokat, ha egyáltalán, akkor csak post festa veszi figyelembe.”

A szervezet azt is megjegyzi, hogy az eredmény többnyire elfogadható, azonban szerintük a következetlen jogalkotás nagy terhet ró az Országgyűlésre, a közigazgatásra és a gazdaságra egyaránt, „másrészt borzolja az idegeket”.

„Egyre-másra, többnyire indokoltan szűnnek meg régi intézmények és jönnek létre újak; ez bizonytalanságot szül a közszférában, és a játékszabályok változékonysága a versenyképességünket is rontja” – írják, példaként pedig a Balassi Intézet megszüntetését hozzák fel.

A szervezet szerint az elégedetlen csoportokban egyre erősebb az az érzés, hogy a kormány a megkérdezésük nélkül jár el. Megemlítik a kormányzati propagandát sugárzó M1-es csatornát is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmaznak, hogy „a köz tájékoztatása nem mindig kielégítő, és ezért az emberek a jótékony fejleményeket nem mindig veszik észre. Például a királyi televízió hírszerkesztésének kínálata igencsak szűkös, s ezt bőbeszédűséggel próbálja ellensúlyozni”.

A kritikák ellenére úgy vélik, hogy az ország kormányzása sok jelentős területen eredményeket mutathat fel, „és a többség ezt elismeri, de ez a többség egyre apad”.

A Professzorok Batthyány Köre szerint a törvényhozatalt megelőző hatástanulmányok néha nem készülnek el, és ez megfontolatlan jogalkotást eredményez.

„Egyes viharos sebességgel elfogadott jogszabályok azt a gyanút ébresztik, hogy nem az egész közösség, hanem csupán egy szűk csoport érdekeit juttatják érvényre”

– írják.

Az igazságszolgáltatást sem kímélték, úgy gondolják ugyanis, hogy a politikailag kényes és a pénzügyeket érintő bírósági eljárások megengedhetetlenül hosszú ideig elhúzódnak, túl sok eljárást ismételnek meg vagy utalnak vissza első fokra.

„Ez felveti a gyanút, hogy az igazságszolgáltatás a felelősség elhárításával vagy hanyagul és hozzáértés nélkül dolgozik”

- teszik hozzá.

A szervezet szerint helyes a kormány bevándorlással kapcsolatos felfogása, szerintük ugyanis a háború elől menekülőket be kell fogadni, de azokat, akik csak gazdasági megfontolásból érkeznek Magyarországra, nem szabad beengedni. Ehelyett inkább saját hazájukban kell javítani a körülményeket, ami viszont igen nagy anyagi áldozattal is jár – teszik hozzá.

Bírálják azonban az október 2-i népszavazást megelőző kampányt, szerintük ugyanis „érdemes elgondolkodni azon, hogy a gyakran ellenszenvet keltően intenzív és hosszú szavazási kampány során az érdeklődés miért lankadt, és a nem mel szavazni akarók száma eközben miért csökkent”.

„Visszatetszést keltett az eltúlzott és nagyrészt értelmetlen kampány, a rengeteg ismétlés. Ezt nemcsak az ellenzék kifogásolta, hanem például mi magunk is.

Miközben a kormány mondanivalója diadalmaskodott, reklámja nyilvánvalóan megbukott.”

A Professzorok Batthyány Köre szerint Magyarország nem tartozik a korrupt országok közé, de aggasztó, hogy helyzetünk a nemzetközi statisztikák szerint „állítólag” romlik.

Mint írják, az utóbbi években a hatalmon lévők nem tudják meggyőzni a választópolgárokat, hogy „a róluk a szennysajtóban, de újabban a komoly orgánumokban is terjesztett korrupciós célzások hamisak”.

„Visszatetszést kelt az állampolgárokban a kormányzati tisztségek szaporodása, egyes nagyvállalkozók befolyásának növekedése és az olykor tetten érhető hatalmi arrogancia. A tartósan birtokolt hatalom nemcsak híveit, vazallusait termelte ki, de úgy látszik, szerencselovagjait is, és ezzel lejáratja magát.”

Különösen aggasztó szerintük, „ha úgy tűnik, hogy

a korrupció mára egyéni bűnből kialakult módszertanra, struktúrára, személyi körre épülő, bevett társadalmi gyakorlattá vált, azaz intézményesült”. 

Az oktatási rendszerre, valamint az egészségügyre is kitérnek, álláspontjuk szerint ugyanis a versenyképességet rontja az iskolarendszer, a felsőoktatás és a szakoktatás hanyatlása, valamint az egészségügyön való takarékoskodás.

„Kérdés, hogy azoktól a területektől vontuk-e el a pénzt, amelyektől a legcélszerűbb volt”

- írják.

A szervezet álláspontja szerint haladéktalanul neki kell látni végre az egészségügy konszolidációjának, és jelentősen növelni kell a ráfordításnak a GDP-hez viszonyított arányát.

Az oktatással kapcsolatban szintén szigorúan fogalmaznak, szerintük ugyanis a PISA-teszten elért rossz eredmény „nem egy-két év, hanem évtizedek oktatáspolitikájának a szégyene, amely társadalmasította az igénytelenséget”.

Az Orbán-kormány közoktatással kapcsolatos reformjáról pedig azt írták, „látni kellett volna, hogy működésképtelen.

Erőből vittek át az érdekeltek többsége által ellenzett jogszabályokat; nem csoda, hogy később ezeket módosítani kellett”

– fogalmaztak, megjegyezve, hogy a tavalyi tiltakozó mozgalom jogos követelésekkel állt elő.

A Professzorok Batthyány Köre talán a kutatási szféra helyzetével elégedett a leginkább, szerintük ugyanis évek óta növekszik a kutatásra és fejlesztésre fordított források részaránya a GDP-n belül. „Most az a feladat, hogy a támogatások valóban a legkiválóbbakhoz jussanak, tegyék lehetővé a nemzetközi szinten kiemelkedő alapkutatási eredmények megszületését és a piacra vihető új termékek kifejlesztését is” – írták.