A szervezet szerint minden korábbinál jobban összekeveredett az országban a valóság és a látszat, és – mint ahogyan írják – természetesen a látszat uralkodik. Álláspontjuk szerint ez nem használ sem a kormánynak, sem a polgároknak.
Náray-Szabó Gábor, a szervezet elnöke lapunknak elmondta, igen nagy vita előzte meg az értékelés elfogadását, ám végül az 59 fős döntéshozó testületükben 56-an támogatták az elemzés szövegét. „Nálunk létezik egy szigorú szabály, amely azt mondja ki, hogy ha egy javaslatra 10 ellenszavazat érkezik, akkor nem lehet elfogadni” – mondta.
A szervezet elnöke azt is kiemelte, hogy a kritika nem pusztán a kormányt, hanem többeket is érint. Úgy vélte, a minden évben kiadott elemzésüknek van foganatja, mert szerinte több kormányzati döntésben is visszaköszön a véleményük. Példaként a felsőoktatással kapcsolatos korábbi álláspontjukat említette, amelyben szóvá tették a hallgatói önkormányzatok túlzott szerepét, később pedig csökkent a hallgatók létszáma a felsőoktatási szenátusban – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy továbbra is keresztény–konzervatív kormánynak tartják-e az Orbán-kabinetet, Náray-Szabó Gábor határozott igennel felelt. Szerinte ez az elemzés „kritikus szolidaritásnak” tekinthető, céljuk pedig, hogy a gondolatokat betáplálják a döntéshozók és a társadalom fejébe.
Kritikájukat és dicséretüket témakörönként fogalmazták meg.
A szervezet a gazdaság pozitív eredményei között említi, hogy az utóbbi öt évben „kilábaltunk a gazdasági válságból”, hogy csökkent az államadósság, valamint hogy alacsony az államháztartás hiánya. A Professzorok Batthyány Köre szerint sikeres a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája is, ami „százmilliárdos megtakarítást jelent az államháztartásnak”. (Sokak szerint vitatott, hogy ezt a nyereséget valóban befizetik-e az államkasszába, és nem az alapítványokon keresztül költik-e el.)
Negatívumként beszélnek azonban a hazai rossz bérhelyzetről, a szervezet szerint ugyanis a „makrogazdasági mutatók javulása” egyelőre lassan érzékelhető az egyén számára.
„Az adatok 2013 óta mind javulnak, de a súlyos lemaradások káros hatása egy jó darabig velünk marad.
Ezért határozott véleményünk, hogy a költségvetés kedvezőbb helyzetét kevésbé az adók csökkentésére, mint inkább az emberi szféra helyzetének gyors javítására kellene felhasználnunk”
– írják.
A Professzorok Batthyány Köre szerint „sokakat ingerel”, hogy a kormány él („egyesek szerint alkalmanként vissza is él”) a választóktól kapott felhatalmazásával, jócskán felhasználja erejét és a rendelkezésére álló játékteret.
„Döntéseit sokszor felületes helyzetfelmérés alapján, erőből hozza, és a jogos kifogásokat, ha egyáltalán, akkor csak post festa veszi figyelembe.”
A szervezet azt is megjegyzi, hogy az eredmény többnyire elfogadható, azonban szerintük a következetlen jogalkotás nagy terhet ró az Országgyűlésre, a közigazgatásra és a gazdaságra egyaránt, „másrészt borzolja az idegeket”.
„Egyre-másra, többnyire indokoltan szűnnek meg régi intézmények és jönnek létre újak; ez bizonytalanságot szül a közszférában, és a játékszabályok változékonysága a versenyképességünket is rontja” – írják, példaként pedig a Balassi Intézet megszüntetését hozzák fel.
A szervezet szerint az elégedetlen csoportokban egyre erősebb az az érzés, hogy a kormány a megkérdezésük nélkül jár el. Megemlítik a kormányzati propagandát sugárzó M1-es csatornát is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmaznak, hogy „a köz tájékoztatása nem mindig kielégítő, és ezért az emberek a jótékony fejleményeket nem mindig veszik észre. Például a királyi televízió hírszerkesztésének kínálata igencsak szűkös, s ezt bőbeszédűséggel próbálja ellensúlyozni”.
A kritikák ellenére úgy vélik, hogy az ország kormányzása sok jelentős területen eredményeket mutathat fel, „és a többség ezt elismeri, de ez a többség egyre apad”.
A Professzorok Batthyány Köre szerint a törvényhozatalt megelőző hatástanulmányok néha nem készülnek el, és ez megfontolatlan jogalkotást eredményez.
„Egyes viharos sebességgel elfogadott jogszabályok azt a gyanút ébresztik, hogy nem az egész közösség, hanem csupán egy szűk csoport érdekeit juttatják érvényre”
– írják.
Az igazságszolgáltatást sem kímélték, úgy gondolják ugyanis, hogy a politikailag kényes és a pénzügyeket érintő bírósági eljárások megengedhetetlenül hosszú ideig elhúzódnak, túl sok eljárást ismételnek meg vagy utalnak vissza első fokra.
„Ez felveti a gyanút, hogy az igazságszolgáltatás a felelősség elhárításával vagy hanyagul és hozzáértés nélkül dolgozik”
- teszik hozzá.
A szervezet szerint helyes a kormány bevándorlással kapcsolatos felfogása, szerintük ugyanis a háború elől menekülőket be kell fogadni, de azokat, akik csak gazdasági megfontolásból érkeznek Magyarországra, nem szabad beengedni. Ehelyett inkább saját hazájukban kell javítani a körülményeket, ami viszont igen nagy anyagi áldozattal is jár – teszik hozzá.
Bírálják azonban az október 2-i népszavazást megelőző kampányt, szerintük ugyanis „érdemes elgondolkodni azon, hogy a gyakran ellenszenvet keltően intenzív és hosszú szavazási kampány során az érdeklődés miért lankadt, és a nem mel szavazni akarók száma eközben miért csökkent”.
„Visszatetszést keltett az eltúlzott és nagyrészt értelmetlen kampány, a rengeteg ismétlés. Ezt nemcsak az ellenzék kifogásolta, hanem például mi magunk is.
Miközben a kormány mondanivalója diadalmaskodott, reklámja nyilvánvalóan megbukott.”
A Professzorok Batthyány Köre szerint Magyarország nem tartozik a korrupt országok közé, de aggasztó, hogy helyzetünk a nemzetközi statisztikák szerint „állítólag” romlik.
Mint írják, az utóbbi években a hatalmon lévők nem tudják meggyőzni a választópolgárokat, hogy „a róluk a szennysajtóban, de újabban a komoly orgánumokban is terjesztett korrupciós célzások hamisak”.
„Visszatetszést kelt az állampolgárokban a kormányzati tisztségek szaporodása, egyes nagyvállalkozók befolyásának növekedése és az olykor tetten érhető hatalmi arrogancia. A tartósan birtokolt hatalom nemcsak híveit, vazallusait termelte ki, de úgy látszik, szerencselovagjait is, és ezzel lejáratja magát.”
Különösen aggasztó szerintük, „ha úgy tűnik, hogy
a korrupció mára egyéni bűnből kialakult módszertanra, struktúrára, személyi körre épülő, bevett társadalmi gyakorlattá vált, azaz intézményesült”.
Az oktatási rendszerre, valamint az egészségügyre is kitérnek, álláspontjuk szerint ugyanis a versenyképességet rontja az iskolarendszer, a felsőoktatás és a szakoktatás hanyatlása, valamint az egészségügyön való takarékoskodás.
„Kérdés, hogy azoktól a területektől vontuk-e el a pénzt, amelyektől a legcélszerűbb volt”
- írják.
A szervezet álláspontja szerint haladéktalanul neki kell látni végre az egészségügy konszolidációjának, és jelentősen növelni kell a ráfordításnak a GDP-hez viszonyított arányát.
Az oktatással kapcsolatban szintén szigorúan fogalmaznak, szerintük ugyanis a PISA-teszten elért rossz eredmény „nem egy-két év, hanem évtizedek oktatáspolitikájának a szégyene, amely társadalmasította az igénytelenséget”.
Az Orbán-kormány közoktatással kapcsolatos reformjáról pedig azt írták, „látni kellett volna, hogy működésképtelen.
Erőből vittek át az érdekeltek többsége által ellenzett jogszabályokat; nem csoda, hogy később ezeket módosítani kellett”
– fogalmaztak, megjegyezve, hogy a tavalyi tiltakozó mozgalom jogos követelésekkel állt elő.
A Professzorok Batthyány Köre talán a kutatási szféra helyzetével elégedett a leginkább, szerintük ugyanis évek óta növekszik a kutatásra és fejlesztésre fordított források részaránya a GDP-n belül. „Most az a feladat, hogy a támogatások valóban a legkiválóbbakhoz jussanak, tegyék lehetővé a nemzetközi szinten kiemelkedő alapkutatási eredmények megszületését és a piacra vihető új termékek kifejlesztését is” – írták.
