Megoldatlan probléma az iskolakerülés

Tizenöt százalékkal nőtt az alapfokú intézménybe járó iskolakerülők száma az elmúlt négy évben Magyarországon. A középfokú intézményekben a lemorzsolódás javítja a statisztikát.

A legtöbb gyermek 7. és 8. osztályban lóg, és ezeken az évfolyamokon egyre rosszabb a helyzet: a nyáron befejezett tanévben a 7. osztályosoknál például 20 százalékkal több gyermektől kellett megvonni a családi pótlékot, mint négy éve. Megyénként is hatalmas a különbség: az általános iskolások hiányzásait tekintve toronymagasan vezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye (1181 fő), a második és a harmadik helyen álló Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Budapest a nyomába sem ér: Szabolcsban 649 gyermektől, a fővárosban 636-tól vonták meg a családi pótlékot. Az ország ebből a szempontból is kettészakadt: Északkelet-Magyarországon rendkívül magas, és folyamatosan nő a hiányzási ráta, miközben a fejlettebb, magasabb foglalkoztatási és képzettségi mutatókkal bíró Nyugat-Magyarországon szinte nincsenek is iskolakerülők. A legjobb eredményt elérő Vas megyében alig 55 gyermektől vonták meg az iskoláztatási támogatást az előző tanévben, vagyis közel 11-szeres a különbség a borsodi és a vasi adatok között.

Az is tény ugyanakkor, hogy az összesített adatok évről évre jobbak, a középiskolákban ugyanis jelentősen visszaesett az 50 óránál többet igazolatlanul hiányzók száma. Az Emmi legfrissebb adatai szerint a 2015/2016-os tanévben már csak 10 852 gyermek hiányzott igazolatlanul 50 óránál többet az alap- és a középfokú intézményekből összesen, míg négy évvel korábban (2012/2013-as tanév) még 18 543, vagyis négy év alatt nagyjából 40 százalékos csökkenést regisztráltak. Tehát az általános iskolai helyzet romlásával egy időben csaknem a felére apadt a középiskolás iskolakerülők száma, azon belül is éppen a korábban legproblematikusabb szakiskolákban (tavaly ősztől: szakközépiskolák), illetve szakközépiskolákban (tavaly ősztől: szakgimnáziumok) mérhető a legnagyobb arányú javulás. A szakiskolákban négy év alatt kevesebb mint a harmadára (9801-ről 3179-re) csökkent az iskolakerülő diákok száma, míg a szakközépiskolákban a felére.

Első ránézésre érthetetlen az alap- és a középfokú oktatásban végbemenő ellentétes folyamat, ahogy az sem világos, hogyan lehetséges, hogy az egyikben hatékony módszer az iskolakerülés ellen a családi pótlék megvonása, a másikban pedig nem. A valóságban azonban arról van szó, hogy a középiskolákban sem ez az intézkedés hozott áttörést, hanem a tankötelezettség 18-ról 16 évre történő leszállítása. Ennek 2012-es bevezetésével ugyanis a kormány lehetővé tette, hogy az iskolák megszabaduljanak a problémás gyermekektől, vagy a diák maga hagyja el végzettség nélkül az iskolarendszert.

Ha a szakmunkásképzőkben és a szakközépiskolákban megvizsgáljuk évfolyamonként is a hiányzásokat, kiderül, hogy 2012 óta ezekből az intézményekből a legtöbben 9. és 10. osztályban hiányoznak, vagyis akkor, amikor a diákok még tankötelesek. A felsőbb évfolyamokban aztán jelentősen visszaesik a hiányzók száma, aminek az oka feltehetően nem a diákok hirtelen javulása, hanem az, hogy a problematikus gyermekek jelentős része 16. életévének betöltése után vagy önszántából, vagy az iskola fellépésére abbahagyja a tanulást, és végzettség nélkül lép ki az iskolarendszerből. A friss adatok ezt tökéletesen alátámasztják: míg a tavalyi tanévben a szakiskolák 9. évfolyamán 2275 gyermek hiányzott sokat igazolatlanul, addig a 11.-esek közül már csak 183 diák – ami a négy esztendővel korábbi, ugyanezen az évfolyamon mért létszámnak alig a tizede.

A kormány egyébként már nemcsak az iskola-, de az óvodakerülést is pénzmegvonással szankcionálja. Itt még nincsenek összehasonlító adatok, hiszen a szankció csak 2016. január 1-jétől él, a hároméves kortól kötelező óvodába járást ugyanis csak 2015 szeptemberében vezette be a kormány. A jogszabály szerint akkor kell szüneteltetni a családi pótlék folyósítását, ha az óvodás gyermek igazolatlan hiányzása eléri a 20 napot. Az Emmi adatai azt mutatják, 2016 első hat hónapjában összesen 146 óvodás esetében kellett az igazolatlan hiányzások miatt ehhez az intézkedéshez nyúlni, a legtöbbször tavaly márciusban és májusban függesztették fel a pótlék folyósítását. A legtöbb óvodás családja ellen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Jász-Nagykun-Szolnok megyében jártak el (20, illetve 21 fő).