Az Utcáról Lakásba Egyesület a Város Mindenkié csoport része. Ez utóbbi 2009-ben alakult hajléktalan emberek és az őket segíteni vágyók összefogásával. Azt szeretnék elérni, hogy a döntéshozók megfelelő lakáspolitikát alakítsanak ki. Továbbá céljuk, hogy megvédjék a hajléktalan emberek jogait és érdekeit, és küzdjenek társadalmi megítélésük javításáért. Az Utcáról Lakásba tagjai pedig kifejezetten azon dolgoznak, hogy hajléktalanok kaphassák meg a szociális bérlakásokat, és lakhatóvá varázsolják a lepusztult ingatlanokat. Segítségükkel 600 ezer forintot sikerült Alszászi Erika és Zoltán lakásának rendbetételére adományokból összeszedni. Villanyszerelés és szinte teljes tatarozás is megoldható ebből, mivel a munka nagy részét önkéntesek végzik.
A havas eső áztatta udvaron több tucat megrakott sittes zsák hever, valamint törött csempék, egy fél létra, egy rozsdás bojler és két olívazöld fotel várakozik arra, hogy belekerüljön a társasház bejárata előtt álló konténerbe. A munkálatokat József, az Utcáról Lakásba Egyesülenek dolgozó ősz, szakállas kőműves irányítja. Nem szégyelli bevallani, hogy korábban maga is két évig volt hajléktalan, hangsúlyozza ugyanakkor, hogy sátorban csak két hétig lakott, majd saját kezével épített egy hat négyzetméteres fakunyhót. Asztalnál ettem, ágyban aludtam – meséli, s hogy alátámassza szavait, megmutatja a kunyhóról készült képeket a telefonján.
A meleg hónapok alatt nem is volt semmi gond, ősz végén és télen azonban sokat dideregtek párjával. Hiába fűtöttek ugyanis az erdőből kivágott fával, miután kialudtak a lángok, pillanatok alatt bekúszott a zimankó a vékony falak közé. József mégsem a fagyok, hanem egy agyi infarktus miatt került közel a halálhoz. Egyik éjjel úgy érezte, hogy mindene zsibbad, de csak jó pár órával később, a saját lábán jutott el orvoshoz. Szerencséje volt, a stroke nem okozott nála maradandó károsodást.
A kórházban nem maradt sokáig. Párja ugyanis az erdőben volt étel és fa nélkül. József szerint a hajléktalanság már csak olyan, hogy italt ugyan adnak a bajtársak szükség esetén, ennél több segítségre azonban nem igen számíthat az ember. A férfi nyíltan beszél arról is, hogy utcára kerülését italozás és játékfüggőség előzte meg. És magánéletének válsága. Tizennyolc év után egy másik férfi miatt tette utcára korábbi párja, akivel egy közös fiuk is van. A szakítás után állítása szerint egyik napról a másikra abbahagyta az ivást, és a mostoha körülmények ellenére mindig odafigyelt arra, hogy ne engedje el magát. Hajléktalansága alatt is végig dolgozott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!