Végleges helyszínek a bizonytalan olimpián

Soha nem volt ennyire bizonytalan a helyzete hazánk 2024-es budapesti olimpiai pályázatának.

Soha nem volt ennyire bizonytalan a helyzete hazánk 2024-es budapesti olimpiai pályázatának. A fővárosiak egyre nagyobb számban írják alá a világjátékok megrendezése ellen szervezett kezdeményezést (lásd külön írásunkat), miközben a Fővárosi Közgyűlés – nem csak kormánypárti szavazatokkal – a múlt héten véglegesítette a pályázatunkat.

A vidéki nagyvárosokban kijelölt helyszínekkel együtt mindösszesen csaknem ötven ponton lesznek sport-, illetve az olimpiához kapcsolódó események. Budapesten csoportosították ezeket. Korábban csak az atlétikai nyitó- és záróünnepségeket tartották volna az újjáépülő Puskás Ferenc Stadionban, most már az egész olimpiáé ott lenne, és a labdarúgás döntőit is itt tartanák. Az egykori Népstadion körül kialakítandó Olimpiai Parkban ideiglenes szerkezettel épülne meg az úgynevezett teniszcenterpálya. Ezen a területen építenének majd egy, a kézilabdadöntők lebonyolítására alkalmas csarnokot. A Papp László Sportarénában rendeznék a kosárlabda-selejtezőket és a -döntőket, míg a SYMA Rendezvényközpontban a tornasportokét.

Az eredetileg Szegedre szánt evezős versenyeket „felhoznák” a Dunára, amitől a fővárosi vízi sport élénkülését várják. A Népligetből az újbudai Tüskecsarnokba vinnék át az öttusa vívásselejtezőit.

A Margitszigeten változatlanul az íjászat és a vízilabda selejtezőit tartanák az Iharos Sándor Atlétikai Centrumban, illetve a Hajós Alfréd Sportuszodában. Előbbi sportág döntői maradnának a Kossuth téren (ideiglenes íjászközpont), utóbbiaké pedig a most épülő Dagály Úszóarénában. A XIII. kerületi létesítményt végül az Óbudai-sziget körüli helyszíncsoporthoz sorolták. A III. kerületben megépülő Óbuda Arénában a Vásárközpontból áthelyezték az ökölvívóversenyeket, de a kerékpárospálya, a velodrom megépülésén kívül a Hármashatárhegy II. kerületi részéről ide, a Testvérhegyre helyezték át a kialakítandó mountain bike-pályát is.

A Vásárközpontba tervezett sportrendezvények többségét ugyancsak átcsoportosították, így a Népligetben lennének majd a tollaslabda- és a taekwondomérkőzések, a Kincsem Parkban pedig 20 ezres nézőtérrel egy jövőben is megmaradó öttusaközpontot hoznának létre. A vívást is elvinnék a kézilabdadöntők helyszíne mellé, helykihasználtságra hivatkozva, míg a Budapesti Nemzetközi Vásár egykori kedvelt területén Székesfehérvár helyett az asztalitenisz, illetve a cselgáncs és a birkózás versenyeit rendeznék meg. A Népligetbe jönnének a gyeplabdások, a Groupama Arénában, illetve a kispesti Bozsik Stadionban tartanák a fővárosi labdarúgás-selejtezőket, a vidéki helyszínek: Győr, Diósgyőr, Debrecen. Utóbbi város részben a röp- és kosárlabdázóknak, a Fradi-pálya pedig a rögbicsapatoknak is helyet adna. Veszprémben részben a kézilabdázók, Balatonfüredre a vitorlázók és a hosszútávúszók, Balatonudvarira a golfozók, Üllőre a lovaglók mennének.

Dél-Budán, az Etele téren ideiglenes, később elbontandó létesítményben röplabdamérkőzések lennének, míg a lövészetet a nagytétényi lőtéren tartanák.

Az eredeti négy „médiafalu” helyett hármat alakítanának ki: Lágymányoson a Budafoki úton, a Józsefvárosi pályaudvar területén, illetve a XIII. kerületi Duna-parton, a Foka-öbölnél. A sajtóközpont és a nemzetközi közvetítőközpont viszont a már többször is említett Vásárközpontban lenne, az olimpiai falu Észak-Csepelen maradt.

A Fővárosi Közgyűlés múlt szerdai tanácskozásán felvetődött: kétséges, hogy az olimpiarendezés költségei megmaradnak-e a korábban jelzett több mint 700 milliárd forintnál. Tarlós István főpolgármester azzal érvelt: a kiadások nem csupán a fővárost és a kormányt terhelik, azokhoz jelentősen hozzájárul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is.

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint a Budapesttel és Párizzsal a hét évvel későbbi világjátékok rendezési jogáért versengő Los Angeles a szervezési költségeket másfél ezer milliárd forintra teszi, míg mi összesen alig több mint ezermilliárddal számolunk. – A NOB támogatása valóban jelentős. Kizárólagosan a szervezést finanszírozza akár 60 százalékban, de a beruházásokra és egyéb költségtúllépésekre egy fillért sem fizetnek – hangsúlyozta Dénes Ferenc.

Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, Chikán Attila az ATV.hu-n szombaton megjelent interjúban pedig arról beszélt, hogy az olimpiarendezés költségei mindenhol „mérhetetlenül” elszálltak a tervezetthez képest. – Nem lehetséges, hogy 2024-ben Magyarország, Budapest gazdaságosan rendezzen egy olimpiát – jósolta a közgazdász, aki „hibátlanul értelmesnek” nevezte a Momentum Mozgalom kezdeményezését.