Végleges helyszínek a bizonytalan olimpián

Soha nem volt ennyire bizonytalan a helyzete hazánk 2024-es budapesti olimpiai pályázatának.

Dél-Budán, az Etele téren ideiglenes, később elbontandó létesítményben röplabdamérkőzések lennének, míg a lövészetet a nagytétényi lőtéren tartanák.

Az eredeti négy „médiafalu” helyett hármat alakítanának ki: Lágymányoson a Budafoki úton, a Józsefvárosi pályaudvar területén, illetve a XIII. kerületi Duna-parton, a Foka-öbölnél. A sajtóközpont és a nemzetközi közvetítőközpont viszont a már többször is említett Vásárközpontban lenne, az olimpiai falu Észak-Csepelen maradt.

A Fővárosi Közgyűlés múlt szerdai tanácskozásán felvetődött: kétséges, hogy az olimpiarendezés költségei megmaradnak-e a korábban jelzett több mint 700 milliárd forintnál. Tarlós István főpolgármester azzal érvelt: a kiadások nem csupán a fővárost és a kormányt terhelik, azokhoz jelentősen hozzájárul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is.

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint a Budapesttel és Párizzsal a hét évvel későbbi világjátékok rendezési jogáért versengő Los Angeles a szervezési költségeket másfél ezer milliárd forintra teszi, míg mi összesen alig több mint ezermilliárddal számolunk. – A NOB támogatása valóban jelentős. Kizárólagosan a szervezést finanszírozza akár 60 százalékban, de a beruházásokra és egyéb költségtúllépésekre egy fillért sem fizetnek – hangsúlyozta Dénes Ferenc.

Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, Chikán Attila az ATV.hu-n szombaton megjelent interjúban pedig arról beszélt, hogy az olimpiarendezés költségei mindenhol „mérhetetlenül” elszálltak a tervezetthez képest. – Nem lehetséges, hogy 2024-ben Magyarország, Budapest gazdaságosan rendezzen egy olimpiát – jósolta a közgazdász, aki „hibátlanul értelmesnek” nevezte a Momentum Mozgalom kezdeményezését.