„Mennyire ismered magad? Tudd meg, mennyire vagy nyitott, barátságos, extrovertált, érzelmileg stabil és lelkiismeretes. Most egy tudományos kutatás keretében számodra is kiderül, hogy mit mond rólad a Big5 teszt, és mit like-olnak a hozzád hasonlók” – ezzel a szöveggel hirdet a Facebookon a volt Gyurcsány-tanácsadó, Dessewffy Tibor által vezetett ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontja egy kérdőívet, ami első ránézésre nem üt el a közösségi médián átfutó hasonló könnyed tartalmaktól. A szokásosnak tűnő személyiségteszt mögött azonban több lehet, mint elsőre látszik.
2016 végén a svájci Das Magazin, majd a Motherboard cikkezett a Cambridge Analytica (CA) nevű vállalkozásról: a brit gyökerű, Amerikában bejegyzett cég módszerei állításuk szerint fontos szerepet játszottak a tavalyi év meglepőnek tűnő választási-népszavazási sikereiben, így a Trump- és a brexit-kampányban is. Bár a CA szerepe vitatott, az tény, hogy az akkor még Ted Cruznak dolgozó cég számára az adatgyűjtést a Cambridge-i Egyetemen tanító Aleksandr Kogan kezdte el, az ELTE-éhez hasonló online kérdőívekkel.
Az Index összefoglalója szerint a módszer alapja, hogy a Big5 teszt által felvázolt pszichológiai profilok és közösségi médiás adathalmazok összevetéséből következtetéseket vonnak le a felhasználókról, majd ezek alapján sokkal részletesebben tudják célozni és személyre szabni a hirdetéseket, mint az általában használt demográfiai megközelítések esetében. Ahogy ők mondják: meg tudják jósolni az amerikaiak személyiségét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy fegyvertartáspárti hirdetést máshogy jelenítenek meg egy lájkjai alapján családközpontúnak tűnő apukának, mint egy megosztásai tanúsága szerint terrorizmustól rettegő polgárnak.
Az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának kérdőíve elvben hasonló célra is használható adatbázisok felállítását teszi lehetővé. A személyiségteszt kitöltéséhez ugyanis be kell jelentkezni a Facebook-profilunkkal, ahol a publikus adatok megadása mellett a lájkjainkat is át kell adnunk. A felhasználási feltételekben külön jelzik, hogy enélkül nem lehet továbblépni a tesztre. A negyvennégy kérdés megválaszolása után megkapjuk a saját pszichológiai profilunkat, illetve az alkalmazás megmutatja, hogy a hozzánk hasonló profilú emberek mit lájkolnak. Mindezt nyilván meg is tudjuk osztani a saját oldalunkon.
A csavar a történetben: az adatkezelő nem a tesztet hirdető ELTE Dessewffy Tibor-féle kutatóközpontja, hanem a kutatásban közreműködő Smart Data Solutions Kft. A cég vezetője az a Ficsor Ádám, aki korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnöke, illetve a Bajnai-kormány titokminisztere is volt, kisebbségi tulajdonosa pedig egyébként maga Dessewffy is. A Smart Data Solutions kapcsán korábban arról írtunk, hogy Niedermüller Péter DK-s európai parlamenti képviselő „foglalkoztatási keretösszeg” címen kapott pénzeinek kifizetőhelyeként is működik.
A tesztet kitöltők tehát a gyakorlatban nem az ELTE-nek, hanem Ficsor és Dessewffy cégének adják át adataikat. A felhasználási feltételekben – amit valószínűleg csak a kitöltők elhanyagolható hányada olvas el – jelzik, hogy az adatokat személy szerint nem, csak anonimizált módon kezelik. Ebben a formában viszont az abból készült statisztikai adatokat továbbadhatják harmadik félnek. A fent kifejtett külföldi gyakorlat azt mutatja, hogy lehet ezekből az adatokból olyan adatbázist építeni, ami hasznosnak bizonyulhat egy-egy politikai kampány során.
Ehhez pedig nem is kell áthágni az adatvédelmi szabályokat vagy megsérteni a felhasználó kattintásával kötött szerződést. A kutatásban adott, kielemzett és csoportosított válaszok nyomán elkészíthető egy olyan adatbázis, amiből kiderül, hogy adott lelki alkatú emberek mit lájkolnak. Ezt az adatbázist aztán az előző módszert megfordítva arra lehet használni, hogy az adott dolgokat lájkoló embercsoportokra külön finomhangolhassák a politikai vagy egyéb hirdetéseket a megismert attitűdök alapján.
Megkérdeztük Dessewffy Tibort is. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, a kutatás elsősorban a Facebook-használati szokások és a személyiségmintázatok összefüggéseire vonatkozik. A kutató személyesen abban reménykedik, hogy a Facebook-adatok segítségével szofisztikáltabb személyiségtipológiát tudnak majd ajánlani. Azt is elmondta, hogy nem ők az elsők, akik ilyen kutatást végeznek Magyarországon.
Hangsúlyozta: az adatokat anonimizáltan kezelik, és nem csupán a jogi előírások miatt, hanem azért is, mert nekik nem az számít, hogy egy-egy kitöltő milyen pszichológiai jellemzőkkel bír. Inkább a különböző típusok, viselkedések, az ezek közötti együttjárások az érdekesek. Az applikációt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál kell bejelenteni, amely ellenőrzi a jogszerű használatot, a szabályozás pedig „kizárja a tiltott adatkezelést, így a harmadik személy számára való továbbadás lehetőségét is”.
„Az elmúlt években nemcsak a sajtó kitüntető figyelmét érdemeltük ki, hanem a legkülönbözőbb hatóságok vissza-visszatérő ellenőrzésének is rendszeres alanyai voltunk – így nemcsak a jogérzékünk, hanem elemi érdekünk is diktálja, hogy az amúgy európai összehasonlításban nagyon szigorú magyar szabályozást gondosan betartva működjünk” – írta a kutatóközpont vezetője válaszában.
A Smart Data Solutionsszel való együttműködésről megjegyezte, hogy a kft. biztosítja a tárhelyet, állja az informatikai fejlesztés és a jogi tanácsadás költségeit, de az adatokat a kutatóközpont használja. „Ha ezekből üzletileg is értelmezhető eredmények születnek, azokat a Smart Data hasznosítja. Erre az ELTE számára rendkívül előnyös modellre az ad lehetőséget, hogy a Smart Datában jómagam kisebbségi tulajdonos vagyok” – tette hozzá.
Eddig egyébként ötezren töltötték ki a tesztet, amely nagyságrend Dessewffy szerint sem piaci, sem politikai szereplő számára nem lehet érdekes.
