Többéves kedvezőtlen folyamat után végre pozitív változás tapasztalható a fiatalkorú közfoglalkoztatottak létszámának alakulásában: míg 2013–2015 között tizenegyszeresére nőtt a tizennyolc év alatti közmunkások átlagos száma, addig 2016-ban majdnem a felére csökkent az előző évi adatokhoz képest – derül ki a Magyar Nemzet által a Belügyminisztériumtól kikért adatokból. Ez azt jelenti, hogy míg 2013-ban átlagosan egy-egy napon csupán 102 fiatalkorú dolgozott közmunkásként az országban, 2014-ben már ötször ennyi, újabb egy évvel később pedig már 1123. Tavaly ezzel szemben már csupán 552 kamasz dolgozott átlagosan egy-egy napon közmunkásként. A csökkenés mögött vélhetően az áll, hogy a kormány is felismerte, a fiatalkorúak közfoglalkoztatása iskolaelhagyásra ösztönöz, ezért csak különösen indokolt esetben alkalmaznak kamaszokat közmunkásként. Ilyen eset lehet, amikor például a fiatal a családfenntartó.
Bár a nyilvánosság előtt a kabinet képviselői több alkalommal is tagadták, lapunk nemrég számolt be arról a dokumentumról, amelyben beismerték, a jelenlegi finanszírozási rend arra ösztönzi a nehéz sorsú családokat, hogy iskola helyett inkább közmunkára küldjék a tizenhat éves tankötelezettségi kort elérő gyermekeiket. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkársága által készített, végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni kormányzati stratégia szerint a szegényebb szülőket az motiválhatja arra, hogy kivegyék gyermeküket a szakképzésből, hogy a diákok után járó juttatások, illetve a tanulói ösztöndíjak alacsonyabbak a közfoglalkoztatási bérnél.
A korábbi évek jelentős létszámnövekedése után egyébként több ellenzéki politikus tiltakozott az ellen, hogy kamaszok dolgozhassanak a közfoglalkoztatásban. Szél Bernadett (LMP) már 2015-ben törvénymódosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy fiatalkorúakat ne dolgoztassanak, javaslatát azonban a kormánypártok lesöpörték az asztalról. A kormány ugyanis úgy látja, nincs szükség tiltóintézkedésre, hiszen ma is megvan a gátja annak, hogy a közfoglalkoztatás ne ösztönözze korai iskolaelhagyásra a fiatalokat. Ugyanis a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint a huszonötödik életévüket be nem töltött álláskeresőknél a közfoglalkoztatási munkahely nem minősül „megfelelő” munkahelynek. – Ők csak kivételesen indokolt esetekben vonhatók közfoglalkoztatásba, ha ezt családi, szociális helyzetük, valamint a térségbeli korlátozott elhelyezkedési lehetőségek egyaránt indokolják. Minden ilyen esetben személyre szabott indoklással szükséges a közfoglalkoztatásba történő közvetítést alátámasztani – írta lapunknak korábban a belügyi tárca.
Tény ugyanakkor, hogy valószínűleg nem a fiatalkorúak közfoglalkoztatásból való kitiltása volna a legjobb megoldás, hiszen ez önmagában nem akadályozná meg az iskolai lemorzsolódásukat. Legalábbis ezt mutatják a fiatalkorú álláskeresőkre vonatkozó adatok, amelyeket szintén a Belügyminisztériumtól kértünk ki. 2013-ban még csak 636 kamaszt regisztráltak álláskeresőként, ami az összes álláskeresőnek alig a 0,12 százaléka. Ezzel szemben 2014 decemberében már közel háromszor ennyi, 1741 regisztrált álláskereső volt fiatalkorú, 2015 végén pedig 2485, a teljes állomány 0,66 százaléka. Tavaly az év első 11 hónapjában 2205 tizennyolc év alatti fiatalt regisztráltak álláskeresőként, arányuk az összes álláskereső között 0,7 százalékra nőtt. Vagyis a tankötelezettségi kor tizennyolcról tizenhat évre való, 2012. őszi leszállítása óta meredeken emelkedik az iskolát nagykorúságuk előtt elhagyók, és így tizennyolc éves koruk előtt munkanélkülivé váló fiatalok aránya. A tankötelezettségi kor újbóli megemelését már több oktatási szakértő is sürgette, ám a kormány által összehívott köznevelési kerekasztal – amelyet a kabinettel kritikus szervezetek bojkottáltak – szeptemberben arra jutott, hogy a tizenhat éves korhatárt nem tartják időszerűnek megváltoztatni.
Pedig a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni kormányzati stratégiában a kormányzat azt is elismerte, hogy Magyarországon még mindig rendkívül magas az iskolapadot elhagyó fiatalok száma. Egy módszertani kísérlet alapján 2014 februárjában az oktatási rendszerből csak abban az egyetlen tanévben több mint 42 ezer gyerek esett ki. Közülük több mint 25 ezer diák a saját döntése alapján szakította meg tanulmányait, miután betöltötte tizenhatodik életévét, és már nem volt tanköteles. Így a cselekvési terv azt a következtetést is levonja: az adatokból jól látható, hogy a tankötelezettségi kor elérése döntően hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók jogviszonya a középfokú végzettség megszerzése nélkül szűnjön meg.
