Orbán futása, Soros és az ügynöklista is téma volt a Házban

Kemény vitákra készül a Fidesz a következő hónapokban.

A fideszes Hörcsik Richárd arról beszélt, hogy az európai parlament egyik bizottsága ma az alapvető jogok magyarországi helyzetéről tart vitát, most azonban nem a baloldal áll a „vádló szerepében”, hanem az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság. Ezekről kijelentette: nem igazi civilek, hanem külföldi pénzből fizetett aktivisták, akiket ügynököknek nevezett.

Hörcsik szerint a felsorolt szervezetek Ahmed H. elítélt terrorista ügyén keresztül mutatnák be az emberi jogok magyarországi helyzetét, akit terrorcselekmények miatt tíz évre ítéltek. Az ítélet ellen Soros György bevándorlást támogató hálózatának egyik tagszervezete tiltakozott. „Soros György határokon átnyúló birodalma elért Magyarországra is, és számos, magukat civilnek mondó szervezet kap pénzt azért, százezer szám szállítsák Európába a migránsokat” – fogalmazott.

Erre a felvetésre is Dömötör Csaba államtitkár válaszolt: mint mondta, a következő hónapokban is kemény vitákra kell számítani. A bevándorlás egyike lesz ezeknek, ami még egy ok arra, hogy a kormány kikérje az emberek véleményét a nemzeti konzultációban. Sorolta ennek kérdéseit, amelyek érintik az energiapolitikát, a migrációt vagy a külföldről támogatott politikai aktivistacsoportok átláthatóságát, mondván: nem tudható, mekkora összegeket kapnak külföldről.

Az LMP részérél Hadházy Ákos emlékeztetett, Hódmezővásárhelyen a teljes közvilágítás-cserét anélkül bízták rá egy cégre, hogy attól referenciát kértek volna. A politikus szerint a város ezután \"az elsők között sötétedett el\" a LED-es izzóknak köszönhetően. A többi városban viszont már csak úgy lehetett elindulni a közbeszerzéseken, hogy a pályázónak korábban egy településen már fel kellett szerelnie 3-4000 lámpát - tette hozzá. A képviselő a közbeszerzések \"megbuherálásának\" nevezte, hogy olyan referenciákat kérnek, amelyekkel csak egyetlen cég rendelkezik. Hozzátette: \"különösen súlyos\" az ügyben, hogy a miniszterelnök \"akkor még leendő vejének a cégéről van szó\".

A társelnök azt kérdezte, hogy az OLAF indított-e az ügyben vizsgálatot, azt lezárta-e és értesítette-e a kormányt annak eredményéről.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, nagy tisztelettel várja a képviselőt Hódmezővásárhelyen, valamikor az esti órákban, ahol meg tudja mutatni neki, hogy miközben a településen 25 százalékkal csökkent a közvilágítás költsége, negyven százalékkal nőtt a megvilágítás ereje. Szavai szerint előzetesen azért nem tudtak referenciát kérni, mert Magyarországon ez volt az első ilyen típusú beruházás.

Kitért arra, hogy a kérdésben több vizsgálat is folyamatban van, köztük OLAF-vizsgálat is, de ezekről, éppen azért, mert folyamatban vannak, még nem tud tájékoztatást adni.

Farkas Flórián miniszterelnöki biztos számonkérését sürgette Teleki László (MSZP), az Országos Roma Önkormányzatnak adott forrásokkal összefüggésben. Mint mondta, ezekből az \"út szélén hagyott\" rétegeknek kellene segíteni. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi formában nehéz hozzáférni az ösztöndíjakhoz és források hiányoznak az egészségügyből, ezekre kellene több pénzt fordítani.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára jelezte, több vizsgálat van folyamatban, a kormány pedig eláll az ORÖ-vel kötött támogatási szerződéstől. Rétvári hozzátette, nem akarják ellehetetleníteni az intézményt, ezért részben átvállalják az adósságait, a többit pedig vagyontárgyak vagy ingatlanok értékesítéséből kell biztosítaniuk. Az államtitkár egyébként úgy gondolja, hogy a roma fiatalokat semmilyen kár nem érte, minden támogatás zökkenőmentesen jut el hozzájuk.

A plenáris ülésen az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága a villajavaslatról vitázott: a kormánypárti előterjesztő, Az előterjesztő Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára tovább egyszerűsítené az építési bejelentések folyamatát - terve szerint a 300 négyzetméter feletti, egy lakásos ingatlanok építéséhez már nem kell külön engedélyeztetési folyamat, elég lesz az egyszerű bejelentés is.

Az ellenzék szerint viszont kockázatos és jogszabályba ütköző lenne a módosítás: Sallai R. Benedek bizottsági elnök (LMP) szerint a tervezet számos jogszabállyal - többek között a településkép védelméről szóló, tavaly elfogadott törvénnyel - ellentétes, és akadályozná a szakhatóságokat abban, hogy érvényesítsék a saját szempontjaikat az engedélyezési eljárás során. Sallai emlékeztetett arra is, hogy aki képes egy 300 négyzetméteresnél nagyobb alapterületű villa megépíttetésére, annak jó eséllyel a szokványos engedélyeztetési folyamat sem jelent kihívást.

Kepli Lajos (Jobbik) szerint pedig a törvénymódosítás kedvezményezettjei azok lehetnek, akik eddig is a szabályokat áthágva építettek környezetbe nem illő ingatlanokat. Az ilyen helyzeteket nem szabad törvénymódosítással segíteni - figyelmeztetett.