Egyre nő a beszédzavaros gyermekek száma, és a problémák is egyre súlyosabbak – erről beszélt egy vidéken dolgozó, neve elhallgatását kérő logopédus a Magyar Nemzetnek. Mint elmondta, tapasztalata szerint gyakoribb például a beszédészlelési zavar a kicsik között. Ez azt jelenti, hogy ép hallás mellett sem tudják jól feldolgozni a hangok sorrendjét a nehéz szavaknál, míg egy összetett mondatnál a szavak sorrendjét is felcserélhetik. Ugyancsak egyre gyakoribb az úgynevezett specifikus nyelvi zavar. Ilyenkor a gyereknek nehézségei vannak a nyelv elsajátításában, a beszédben vagy a beszédmegértésben. Például nehezen értik meg a hosszú és bonyolult mondatokat, a szókincsük csak lassan bővül, vagy ha ismernek is egy szót, és tudják is, mit jelent, nehezen jut eszükbe.
A szakember szerint a szülők azzal tehetnek a legtöbbet a gyerekek nyelvi fejlődéséért, ha sokat beszélnek hozzájuk: „Egy másfél-két éves gyereknek nem az okostelefont kell odaadni, hanem ölbe venni, mesélni, énekelni neki, és megszámolni a lépcsőket, mikor felfelé meg lefelé megyünk.” Mint elmondta, a logopédusoknak gyakran azért is sok a feladatuk, mert azt a munkát végzik el, amit a szülő is megtehetne. „Van, hogy el kell mondanunk, nem jó, ha egy kétéves három órát ül a tablettel a sarokban, mert az nem fog neki válaszolni.”
A logopédus szerint egyébként óriási a szakemberhiány. „Egyik probléma, hogy borzasztó kevesen vagyunk, a másik, hogy már nem is jönnek a fiatalok, öregedik a szakma” – mondja, kiemelve, hogy vidéken sokkal rosszabb a helyzet, mint a fővárosban. Ugyanakkor szeptembertől tovább terhelik a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozó logopédusokat, ugyanis most már nemcsak az öt-, de a hároméves gyermekek szűrése is kötelező lesz. Bár az intézkedés előremutató, és a megelőzést szolgálja, kérdés, hogy lesz-e erre kapacitásuk a logopédusoknak, hiszen a szakemberek létszámát egyelőre nem emelték.
Ezt a lapunknak nyilatkozó szakember úgy kommentálta: „Megint egy hatalmas nagy feladat, gyakorlatilag kétszer annyit kell szűrni, mint eddig, ember pedig nincsen hozzá.” Hozzátette: ha kiszűrik is a gyerekeket, nem tudja, ki fog velük foglalkozni. Nagyon nagy gond van – összegezte. Ezért a szakemberek kénytelenek súlyozni a gyerekek problémái szerint. Így például a gyermekek közt járványszerűen terjedő beszédészlelési, illetve nyelvi zavar kezelése elsőbbséget élvez majd, mint mondjuk a kiejtési nehézségeké. „Ha nem pörög az r betű, azzal le lehet élni az életet, és nem lesznek belőle iskolai problémák. Persze az lenne a szép, ha mindenkit el tudnánk látni, de akkor dupla ennyien kellene lennünk.”
Mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy míg a logopédiai magánellátás igencsak megterhelheti a szülők pénztárcáját, a pedagógiai szakszolgálatokhoz ingyen lehet segítségért fordulni, szolgáltatást nyújtanak Budapest minden kerületében, illetve vidéken minden járásban. A szakszolgálatoknál egyébként nemcsak logopédiai, de például pszichológiai és gyógypedagógiai kérdésekben is kérhető tanácsadás vagy vizsgálat.
Gyermekek tízezreinek szükséges logopédushoz járnia
Csak tavalyelőtt közel 78 ezer gyermeknek volt szüksége beszédjavításra – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk kérésére megküldött adataiból. Az ellátott gyermekek zöme – 2015-ben több mint 52 ezren – óvodáskorú volt. Bár az elmúlt két évben csökkenő tendenciát mutat a beszédjavításban részt vevő gyermekek száma a KSH szerint, ez nem volt mindig így az elmúlt tíz évben. A 2006-ban mért 63 ezerhez képest még növekedett az érintettek száma, amely 2013-ban csúcsosodott ki több mint százezer fejlesztett gyermekkel. Az ez után következő évben viszont már 22 ezerrel csökkent a beszédjavításra szoruló gyermekek száma, és 2015-ben sem lépte át a 78 ezret. Lapunk kérdésére a KSH azzal magyarázta a három évvel ezelőtti kiugró adatot, hogy akkor jött létre minden egyes tankerületben az új típusú, logopédiai ellátásért is felelős pedagógiai szakszolgálat. Feltehetően ezzel az új struktúrával az addig kiszűrt, de nem ellátott – úgymond várólistán lévő – gyermekek is bekerültek a szakellátásba. Ugyanakkor ez után a korrigálás után a következő évektől visszaállt a megszokott ellátotti létszám. A KSH arra is felhívta a figyelmet, hogy az adatgyűjtés is változott, miután a három év alatti gyermekek létszámára csak 2013 óta kérdeznek rá. Így a három évvel ezelőtti növekedés döntő többségét ennek a korosztálynak az ellátása okozta.
###HIRDETES2###
