Egyre nő a beszédzavaros gyermekek száma, és a problémák is egyre súlyosabbak – erről beszélt egy vidéken dolgozó, neve elhallgatását kérő logopédus a Magyar Nemzetnek. Mint elmondta, tapasztalata szerint gyakoribb például a beszédészlelési zavar a kicsik között. Ez azt jelenti, hogy ép hallás mellett sem tudják jól feldolgozni a hangok sorrendjét a nehéz szavaknál, míg egy összetett mondatnál a szavak sorrendjét is felcserélhetik. Ugyancsak egyre gyakoribb az úgynevezett specifikus nyelvi zavar. Ilyenkor a gyereknek nehézségei vannak a nyelv elsajátításában, a beszédben vagy a beszédmegértésben. Például nehezen értik meg a hosszú és bonyolult mondatokat, a szókincsük csak lassan bővül, vagy ha ismernek is egy szót, és tudják is, mit jelent, nehezen jut eszükbe.
A szakember szerint a szülők azzal tehetnek a legtöbbet a gyerekek nyelvi fejlődéséért, ha sokat beszélnek hozzájuk: „Egy másfél-két éves gyereknek nem az okostelefont kell odaadni, hanem ölbe venni, mesélni, énekelni neki, és megszámolni a lépcsőket, mikor felfelé meg lefelé megyünk.” Mint elmondta, a logopédusoknak gyakran azért is sok a feladatuk, mert azt a munkát végzik el, amit a szülő is megtehetne. „Van, hogy el kell mondanunk, nem jó, ha egy kétéves három órát ül a tablettel a sarokban, mert az nem fog neki válaszolni.”
A logopédus szerint egyébként óriási a szakemberhiány. „Egyik probléma, hogy borzasztó kevesen vagyunk, a másik, hogy már nem is jönnek a fiatalok, öregedik a szakma” – mondja, kiemelve, hogy vidéken sokkal rosszabb a helyzet, mint a fővárosban. Ugyanakkor szeptembertől tovább terhelik a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozó logopédusokat, ugyanis most már nemcsak az öt-, de a hároméves gyermekek szűrése is kötelező lesz. Bár az intézkedés előremutató, és a megelőzést szolgálja, kérdés, hogy lesz-e erre kapacitásuk a logopédusoknak, hiszen a szakemberek létszámát egyelőre nem emelték.
Ezt a lapunknak nyilatkozó szakember úgy kommentálta: „Megint egy hatalmas nagy feladat, gyakorlatilag kétszer annyit kell szűrni, mint eddig, ember pedig nincsen hozzá.” Hozzátette: ha kiszűrik is a gyerekeket, nem tudja, ki fog velük foglalkozni. Nagyon nagy gond van – összegezte. Ezért a szakemberek kénytelenek súlyozni a gyerekek problémái szerint. Így például a gyermekek közt járványszerűen terjedő beszédészlelési, illetve nyelvi zavar kezelése elsőbbséget élvez majd, mint mondjuk a kiejtési nehézségeké. „Ha nem pörög az r betű, azzal le lehet élni az életet, és nem lesznek belőle iskolai problémák. Persze az lenne a szép, ha mindenkit el tudnánk látni, de akkor dupla ennyien kellene lennünk.”
