Bár a tavalyi, alacsony pontszámokkal megírt középiskolai felvételikhez képest idén összességében javulás tapasztalható, a hatosztályos gimnáziumok központi matematikavizsgája nehéz helyzetbe hozta a kisdiákokat. Akik ugyanis a felvételi hivatalos napján vettek részt, az elmúlt tíz év leggyengébb eredményét produkálták, míg a pótnapon írásbelizők sokkal jobban teljesítettek – tudta meg a Magyar Nemzet. A központi írásbeli vizsgákra januárban került sor az érintett intézményekben. Az eddigi évekhez hasonlóan idén is 50 pontot lehetett szerezni matematikából, illetve ugyancsak 50-et magyarból, tehát 100 pont volt a maximum. Az Oktatási Hivatal (OH) lapunk által megismert jelentéséből kiderül: a hatosztályos gimnáziumokba jelentkezők eredményei csak magyarból javultak, matematikából romlott a diákok teljesítménye. Utóbbi azt jelenti, hogy a maximálisan megszerezhető 50 pontból idén csak 19,7 volt az átlag a tavalyi 22,3-del szemben.
Ez az elmúlt tíz év leggyengébb matematikaeredménye a hatodikosoknak kiírt vizsgán. Ráadásul úgy tűnik, hogy a pótnapon felvételiző 277 gyermeknek jóval könnyebb dolga lehetett, mint az első alkalommal vizsgázó 7418 diáknak. Legalábbis nehéz más magyarázatot találni arra, hogy míg az első matematikavizsgát megírók a már említett 19,7 pontot teljesítették átlagosan, a később felvételizők már 31,4-et, tehát közel 12 ponttal szerepeltek jobban. Ekkora különbség pedig nyilvánvalóan jelentősen befolyásolja, hogy mely diákok jutnak be az elitképzőként számontartott hatosztályos gimnáziumokba. Az első nap, illetve a pótalkalom közti 12 pontos eltérés főleg annak tükrében megdöbbentően nagy, hogy a többi intézménytípus esetén átlagosan csak kétpontos (egy alkalommal pedig ötpontos) differenciát láthattunk. A hatosztályos gimnáziumok pótnapi matematikavizsgája egyébként indulatokat váltott ki az internetes szülői fórumokon is, többen igazságtalannak nevezték, hogy ekkora legyen a nehézségbeli különbség a két vizsga között.
– Nagyon szerencsés lenne, ha a felvételik egymástól való átlagos eltérése nem lenne ennyire komoly – nyilatkozta lapunk megkeresésére Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. Mint elmondta, az általa vezetett győri Révai Miklós Gimnáziumban is jobban sikerültek az említett pótnapi matematikafelvételik, de náluk messze nem volt ekkora a különbség. Ugyanakkor úgy gondolta, miután a hatosztályos intézményekbe jelentkező gyermekek jóval kisebb hányada írta a matematikadolgozatokat a második alkalommal, így a különbség összességében nem befolyásolta jelentősen a felvételik eredményét.
Az OH idei felvételikről szóló jelentése egyébként leszögezte: a feladatsorokat összeállító bizottságok az eredményeket részletesen elemezve, a tapasztalatokat figyelembe véve készítik majd el a következő évi felvételi feladatsorokat.
Ami a négyosztályos intézményekbe felvételizőket illeti, esetükben mind matematikából, mind magyarból magasabb pontszámok születtek idén, mint 2016-ban. Így a tavalyinál összesen több mint négy ponttal jobb, átlagosan 51,7 pontos eredményt értek el a diákok a két tantárgyból.
A legjelentősebb javulást a nyolcosztályos gimnáziumba felvételiző diákok körében lehetett tapasztalni. Míg 2016-ban mindössze átlagosan 57,3 pontot sikerült elérniük, idén már 68,7-et. Az átlagosan több mint 11 pontos javulás annak köszönhető, hogy a gyerekeknek sikerült mind matematikából, mind pedig magyarból átlagosan öt-hat ponttal többet szerezniük, mint társaiknak tavaly. Ez azt jelenti, a diákok idei eredményei már közelítenek a 2015-ben elért 69,6 ponthoz.
Nincs engedmény
Nem kíván változtatni a kormány a szakképzésben tanuló diákok szakmai érettségijének követelményein – derült ki az MTI tegnapi, köznevelési kerekasztalról szóló beszámolójából. Mint ismeretes, a tanulóknak az idei évtől ötödik vizsgatárgyként kötelező valamilyen szakmai tantárgyat választaniuk, ám ezek részletes követelményei csak tavaly december végén jelentek meg. Sipos Imre – aki tegnap még köznevelésért felelős helyettes államtitkár volt, ám mától már az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet elnöke – elmondta, egyeztettek Aáry-Tamás Lajos oktatási biztossal a szakmai érettségikről, de ezek léte a képzésre való jelentkezéskor már ismert volt, az iskolák fel tudták készíteni a vizsgára a tanulókat. A keddi ülésen szó volt még az oktatásban tervezett közel 180 milliárdos uniós forrásról, amelyet az állami intézményrendszer fejlesztésére szánnak, illetve a diákparlament által elfogadott ajánlásokról. (MN)
