Az Országgyűlés hétfőn választotta meg Magyarország következő köztársasági elnökét öt évre. A Fidesz–KDNP Áder János jelenlegi államfőt jelölte a tisztségre, míg az ellenzék a Jobbik kivételével Majtényi László volt ombudsmant, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökét támogatta.
Áder János és Majtényi László beszéde után titkos szavazást tartottak, melyben 175 képviselő vett részt. Érvénytelen szavazat nem volt, Áder János személyére 131, Majtényi Lászlóra pedig 44 képviselő adta le szavazatát.
Az alaptörvény értelmében az első forduló akkor eredményes, ha az egyik jelölt megszerzi a kétharmados támogatást, mivel a Fidesz és a KDNP már nem tudhat magának ekkora többséget. Így várható volt, hogy második forduló is lesz, újabb titkos szavazással. Ekkor azonban az alaptörvény szerint már nincsenek előre meghatározott korlátok, az lesz a legfőbb közjogi méltóság, aki több szavazatot kap.
Tehát a titkos szavazás érvényes, de eredménytelen volt, ezért második szavazást kellett tartani. Ebben 170 képviselő vett részt, a DK képviselői nem vették fel a szavazólapot, érvénytelen szavazat nem volt, Áder Jánosra 131, Majtényi Lászlóra pedig 39 képviselő adta le szavazatát. A második kör tehát már érvényes és eredményes volt: újabb öt évre megválasztották Áder Jánost.
Az ülésnapot reggel 8 órától napirend előtti felszólalások nyitották meg: szó volt korrupcióról, a köztársaságielnök-választásról, a Paks II. beruházásról és az ellenzékről is. A titkos szavazás megkezdése előtt Áder János és Majtényi László is beszédet mondott 15-15 percben.
Majtényi beszéde előtt köszöntötte „a parlamentből kitiltottakat is”, és köszönetet mondott az őt támogatóknak. Felszólalásában közölte, elnöki programja lényege, hogy legyünk bármilyen meggyőződésben, mindannyiunknak jobb intézmények, mint emberek uralma alatt élni. A szegénység elviselhetetlen, „a korrupció maga alá gyűrte az államot” – fogalmazott. „Szabad és szolidáris Magyarországot szeretnénk” – mondta, és hozzátette: olyan országot szeretne, amelynek minden polgára egyformán kedves gyermeke.
A nyomorral, a korrupcióval, a megfélemlítéssel soha nem lehet békét kötni – közölte. „Nem árulok zsákbamacskát” – fogalmazott, mint mondta, újonnan megválasztott köztársasági elnökként nem lenne fél óránál tovább hálás a megválasztó pártoknak, hiszen köztársasági elnökként nem ez lenne a feladata. Nem lenne komor és néma szfinx, mosoly nélkül köszönő protokolláris személy – mondta.
Kijelentette azt is, szabad és szolidáris Magyarországot szeretne, eszménye a minél kevesebb állam és a minél több szolidaritás.
Olyan helyzetben, amelyben az alkotmányosság helyreállítása a tét, a köztársasági elnök felelőssége nagy – emelte ki. Mint mondta, az Országgyűlés nem köteles javaslatokat elfogadni, ám megtárgyalni igen.
Válaszolnia kell majd Orbán Viktor miniszterelnöknek az ellenzéki képviselők kérdéseire ugyancsak a mai parlamenti napon. Az államfőválasztás után ugyanis lesznek azonnali kérdések, ez az a műfaj, ahol a kormányfő – vagy bármely miniszter – egymás után legfeljebb háromszor térhet ki a válaszadás elől halaszthatatlan közfeladat ellátására hivatkozva. Orbán Viktor az elmúlt három alkalommal nem volt bent az ülésteremben, így most – ha az ellenzéki képviselők a vártnak megfelelően megint fel akarják tenni kérdésüket – a miniszterelnöknek vitába kell bocsátkoznia velük.
Kitért arra is, hogy az eddig államfők közül Göncz Árpádot és Sólyom Lászlót tekinti mintának.
„Helyre kell állítani a köztársaságot”, és olyan alkotmányra van szükség, melyet népszavazás erősít meg – fűzte hozzá Majtényi. Ironikusan megjegyezte, hogy akit a parlamentben Soros György támogat, szavazzon rá.
A jelöltek egyébként hozhattak vendégeket, Majtényi mellett Iványi Gábor és Bíró András újságíró és emberjogi aktivista is látható volt.
Majtényi után Áder János felszólalása következett. „Köztársasági elnökjelöltként másodszor állhatok önök előtt, ezért első szavam a köszöneté” – kezdte beszédét. Mint mondta, hamarosan arról döntenek, hogy a következő öt évben ki legyen Magyarország államfője, és most joggal formálnak igényt arra, hogy elmondja, mit sikerült megvalósítani abból, amit korábban ígért.
Mindig a magyar érdekek és értékek szószólója leszek – idézte fel egyik ígéretét. Ezt szavai szerint Tomiszlav Nikolics szerb elnökkel való találkozója igazolta. Áder közölte, bocsánatot kért parlamenti beszédében a szerbek ellen, a magyar fegyveresek által elkövetett bűnökért. A szerb elnök ugyancsak bocsánatról szóló beszédet mondott, és hatályon kívül helyezték a magyarok kollektív bűnösségéről szóló határozatot.
Megválasztásomkor elmondott beszédemben azt javasoltam, tegyük közös életünk központi kérdésévé a teljesítményt – idézte fel egy másik ígéretét. Mint mondta, ezzel kapcsolatban rengeteg bizonyságra lelt, Békéscsabán például megtapasztalta, hogy egy hazai vállalkozás nemzetközi mércével tekintve is lehet sikeres, valamint se szeri, se száma a magyar találmányoknak és innovációknak, melyek nélkül el sem tudnánk képzelni életünket.
A beszédeket követően 80 perces szünetet rendeltek el. Titkos szavazás következett, az országgyűlési képviselők a Parlament egy – mások előtt lezárt – folyosóján adhatták le a voksukat.
Mint megírtuk, sokáig úgy lehetett tudni, hogy Áder János csak egy ciklusra készül. Emlékezetes az az eset is, amikor tavaly májusban a KDNP-s Rubovszky György – nem tudva, hogy a Hír TV kamerája rögzíti a szavait – úgy fogalmazott az egyik képviselőtársának: „nem létezik, hogy újraválasszák, a Viktor nem engedi”. Az ezt követő hónapokban felmerült, hogy a köztársasági elnök Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere lehet, ő maga el is ismerte egy ATV-s interjúban, volt olyan beszélgetéseken, hogy felmerült a neve, de azt is többször hangsúlyozta, nem kapott felkérést. A fordulópont – sajtóhírek szerint – a Fidesz elnökségének tavaly decemberben lezajlott dobogókői ülése lehetett, ahol végül Áder János felkérése mellett döntöttek. A 444.hu akkor arról írt, hogy Kövér László, a házelnökkel szövetséges Gulyás Gergely és Kósa Lajos is a jelenlegi elnök maradását szorgalmazta, a miniszterelnök pedig engedte meggyőzni magát. Karácsony előtt Orbán Viktor személyesen kérte fel az államfőt, hogy legyen újra jelölt, Áder János néhány nappal később pedig megtiszteltetésnek nevezte a lehetőséget.
Érdekesen fogalmazott vele kapcsolatban vasárnap az állami rádióban a Fidesz frakcióvezetője. Kósa Lajos ugyanis azt mondta, „Áder János képes arra, hogy fontos alkotmányossági kérdésekben ne a Fidesz álláspontját érvényesítse, hanem azt, amit az alkotmány és a demokrácia elvei előírnak”.
Kihívójának, Majtényi Lászlónak, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökének jelöltté válása sem alakult túl könnyen, hiszen ehhez meg kellett szereznie 40 országgyűlési képviselő aláírását. Január elején civilek kérték fel, majd az MSZP, a Demokratikus Koalíció és több független képviselő gyorsan beállt mögé. Ez azonban még kevés volt, így az LMP-n múlott, hogy ők tudják-e támogatni. Az ökopárt év elején éppen tisztújításra készült, így végül az újjáválasztott vezetés csak február elején hozta meg a döntését, hogy támogatják Majtényi Lászlót, így hivatalosan is jelölt lehetett belőle. Azt egyébként a volt ombudsman is tudta, hogy nem lesz belőle államfő; a jelöltséget azért vállalta, hogy beszélhessen egy – mint fogalmazott – alkotmányos, demokratikus, a szegényekkel szolidáris, a korrupció ellen fellépő, a jövő nemzedékek érdekeit képviselő köztársaság eszményéről.
A kormánypárt és annak sajtója azóta heves támadásba lendült, az állandó kritika, hogy Majtényi László valójában Soros György embere. Legutóbb éppen vasárnap Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója fejtette ki, hogy Majtényi László esetében „idegen hatalmi érdekek szolgálatáról beszélhetünk”. Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője ugyanakkor ebbe nem szállt be. – Hadd ne kommentáljam ezt – fogalmazott, amikor az ATV erről kérdezte. A kormánypárti politikus azt ugyanakkor leszögezte, hogy Majtényi László korábban élesen bírálta az alaptörvényt, azzal viszont, hogy most részt vesz a köztársaságielnök-választásban, legitimálja.
Pártreakciók
A parlamenti pártok közül a Jobbik nem vett részt a szavazásban, mert sem Áder Jánost, sem pedig Majtényi Lászlót nem tartják elfogadhatónak, és mert a párt a közvetlen államfőválasztást szeretett volna. Volner János, az ellenzéki párt frakcióvezetője szerint az államfő személye valódi hatalmi kontroll kell legyen, aki nem „enged teret az orbáni kormányzásnak”.
A Párbeszéd Magyarországért arra hívta fel a figyelmet, hogy Áder János egyetlen szóval sem tett utalást a megtépázott demokrácia helyzetére, a mélyülő szegénységre vagy a korrupcióra, és nem beszélt azokról „az aljas, a kormánypárt által erőszakkal meghozott törvényekről, amelyeket egy hang nélkül aláírt”.
Az Együtt Majtényi László érdemeit hangsúlyozta közleményében, Áder Jánosról csak egy mondatban emlékeztek meg, eszerint elvárják tőle, hogy ne káderként viselkedjen. Majtényi Lászlóról azt írták, közéleti szerepvállalásával komoly és tiszteletre méltó érdemeket szerzett a rendszerváltás óta, legfőképpen az alkotmányosság védelmezőjeként, valamint korrupcióellenes tevékenységével.
Majtényi László megmutatta, hogy igazi államfője is lehetne Magyarországnak - ezt már Hadházy Ákos, az LMP társelnöke mondta, aki szerint a volt ombudsman beszéde megmutatta, hogy a köztársasági elnöknek igenis van mozgástere, beszédeinek lehetne súlya, kezdeményezhetné törvények megalkotását vagy népszavazást is.
Ezúttal érdekes és némiképp az LMP-ére hajazó közleményt adtak ki a kereszténydemokraták. Amellett, hogy biztosítéknak látják Áder személyét arra, hogy köztársasági elnöki munkájában továbbra is „a magyarság helyzetének javítását és teremtett környezetünk védelmét” helyezi a középpontba, felszólították, hogy hallassa hangját és őrködjön hazánk jogállami működése fölött.
A Fidesz nevében Kósa Lajos frakcióvezető foglalta össze az államfőválasztást. Szerinte míg Áder János államfői beszédet mondott, addig Majtényi Lászlótól „virtigli ellenzéki aktivista” felszólalást lehetett hallani. Majtényi László – noha a nemzet megosztásának elkerülését szorgalmazta – szerinte mindenkihez szólt, kivéve a kormány politikáját támogatókat. A kormánypárt szerint Majtényi László „csak az ellenzékről, sőt még a szélsőségesekről is beszélt, akikről azt mondta, hogy be kell emelni őket az alkotmányos keretek közé”. Kósa Lajos felhívta a figyelmet, hogy az ellenzéki jelöltre az első körben 44-en, a másodikban 39-en szavaztak. „80 perc alatt 5-en ábrándultak ki” belőle – fogalmazott.
A régi-új államfő május 8-án tesz esküt.
