Egyre jobban kettészakad Magyarország

Már 108 ezer forint a különbség egy szabolcsi és egy fővárosi polgár nettó átlagkeresete között.

2016-ban egyébként a összességében hazai nettó átlagkereset 7,8 százalékkal nőtt a 2015. évihez képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagbére – családi adókedvezmény nélkül – 175 000 forint volt.

A nemzetgazdasági ágak közül változatlanul a pénzügyi szolgáltatás, valamint az informatika és kommunikáció területén volt a legmagasabb a nettó átlagkereset (345 és 319 ezer forint), az itt dolgozók bére megközelítőleg kétszerese a nemzetgazdasági átlagnak. Ezzel szemben az egészségügyi és a szociális ellátásban, valamint a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban dolgozók keresték a legkevesebbet (103 és 110 ezer forintot), az átlagtól mintegy 40 százalékkal elmaradva. Tavaly egyébként minden réteg foglalkoztatási mutatói javultak, a legfeljebb általános iskolát végzetteké éppúgy, mint a diplomásoké. Igaz, hogy míg a maximum nyolc osztályt végzetteknek még így is csupán 36,6 százaléka dolgozik (2015-ben 33 százalék volt ez az arány), addig a felsőfokú végzettségűek között 82 százalékról 84,4 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak aránya a 15–64 évesek körében. A szakmunkások foglalkoztatási mutatói is nagyon jók, közel háromnegyedük (74,1 százalék) volt foglalkoztatott tavaly, ami 2,5 százalékos javulást jelent. Csak utánuk következnek a sorban az érettségivel rendelkezők 69,6 százalékos mutatóval.

Nemek szerint vizsgálva a férfiak foglalkoztatási mutatói nagyobb mértékben javultak, körükben a foglalkoztatási arány 73 százalékra nőtt, míg a nőké 60,2-re bővült. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nőknek most rosszabbak az esélyeik a munkaerőpiacon, mint a férfiaknak. Sokan ugyanis azért nem dolgoznak, mert kisgyermekükkel gyeden, gyesen vannak. Ezt mutatja az is, hogy a nők munkanélküliségi rátája (5,1 százalék) alacsonyabb a férfiakénál (5,2 százalék). Összességében 2016-ban a 15–64 éves népesség körében a munkanélküliek száma átlagosan 234 ezer fő volt, negyedével kevesebb az előző évinél, míg a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékra csökkent. A munkanélküliség tavalyi szintje pozitív rekordot hozott: ez a legalacsonyabb adat az elmúlt huszonnégy évben.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat régiónként is megvizsgálta a foglalkoztatási adatokat. Eszerint 2016-ban mindegyik régiót bővülő foglalkoztatási arány és csökkenő munkanélküliségi ráta jellemezte. Leginkább Dél-Alföld munkaerőpiaci pozíciója javult: ott a foglalkoztatási arány 3,5 százalékponttal nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta 2,3 százalékponttal alacsonyabb lett. A foglalkoztatás szintje továbbra is Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb, és Észak-Magyarországon a legalacsonyabb, míg a legnagyobb munkanélküliséget az Észak-Alföldön mérték. A megyéket tekintve Győr-Moson-Sopron és Vas megyét jellemezte a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta (2,1 és 2,6 százalék), miközben a legalacsonyabb foglalkoztatási arányt (59,9 százalék) és a legmagasabb munkanélküliségi szintet (11,6 százalék) is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérték.

Uniós összehasonlításban a jelenlegi 28 tagország átlagában a foglalkoztatási arány 67,1, a munkanélküliségi ráta 8,3 százalék volt. Mindkét mutató jelentős mértékben javult tavaly Cipruson, Horvátországban, Magyarországon, Spanyolországban és Szlovákiában, ezzel szemben Bulgáriát, Észtországot, Luxemburgot, Romániát és Szlovéniát csökkenő foglalkoztatási arány, míg Ausztriát, Dániát, Észtországot és Olaszországot növekvő munkanélküliségi ráta jellemezte.