Közel kétszáz leendő rendőrségi határvadászt képeznek ki gépfegyverhasználatra Nyírbátorban. Ők az elsők, akik május elején indulnak a déli határra. Kérdés, mennyire tudnak majd megbirkózni a stresszel és saját fegyvereikkel éles helyzetben.
A hét elején készült videó tanúsága szerint a jelentkezők AMD 65-ös gépkarabélllyal tanulnak lőni a domboldal mellé állított céltáblákra. Érdeklődtünk a megyei rendőr-főkapitányságnál, hogy a gépkarabély kezelését kimondottan a határvédelem, az illegális bevándorlás miatt tanítják-e meg a jelentkezőknek. Mint megtudtuk, a gépfegyver ismerete alapvetőnek számít a fegyveres testületeknél, a sikeresen vizsgázó határvadászokat pedig később felveszik a Készenléti Rendőrség hivatásos állományába.
A nyírbátori csapat tagjai tavaly novemberben kezdték meg a felkészülést, és ott vannak azon 540 tiszt között, akik május elejétől elsőkként kerülnek ki a déli országhatárra.
Kérdéses, a féléves felkészítés elég lesz-e ahhoz, hogy pszichés nyomás alatt is megőrizzék nyugalmukat, és túlkapások, tévedések nélkül végezzék feladataikat. Ez ugyanis még a tapasztalt rendőröknek sem mindig sikerül: a déli határról Szerbiába visszazavart migránsok rendszeresen panaszkodnak a magyar hatóságok brutális bánásmódjára, gumibot és kutyaharapások egyértelmű nyomait viselik testükön. Igaz, kevés esetben bizonyították, hogy valóban a magyar rendőrök vagy azok önkéntes segítői voltak a bántalmazók. A Magyar Nemzet kérdésére a Legfőbb Ügyészség korábban közölte, az elmúlt két évben 44 esetben jelentettek fel rendőröket a déli határon elkövetett erőszakos túlkapások miatt, közülük két személyt pedig pénzbüntetéssel is sújtottak.
A megkérdezett rendőrségi pszichológus, Bilkei Pál mindenesetre nem aggódik. „A felvételinél – a fizikai mellett – eleve van pszichológiai alkalmassági vizsgálat, a határvadászok 12 hónapos próbaideje alatt pedig folyamatosan figyelik az új kollégákat, hogyan viselkednek stresszhelyzetben. Ezzel is csökkenthető a kockázat – persze, kizárni teljesen sosem lehet majd.
Nincs olyan, hogy valaki évek múlva is garantáltan stabil marad” – mondta lapunknak a pszichológus.
Bilkei egyébként átlagosan 5-6 százalékra teszi azok arányát, akik pszichés alkalmatlanság miatt nem kaphatnak fegyvert: a tesztek során kizáró ok a borderline-hajlam, az indulatkezelési probléma, ahogy az is, ha valaki túlozott egoizmusa miatt vállalna fegyveres szolgálatot.
Felmerül ugyanakkor az is, hogy a gyorstalpaló kiképzés mire lesz elég, és valóban megbízható fegyverhasználatot biztosít-e. Mindenesetre különös, hogy a Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők egyike sem akart az ügyben nyilatkozni: egyikük arra hivatkozott, hogy nem ismeri a határvadászok kiképzési menetrendjét, a másiknak pedig lett volna véleménye, de mint mondta, nem akar emiatt bajba kerülni.
Miközben a bevetésre váró első egységek a gépkarabéllyal barátkoznak, életbe lépett a szigorított jogi határzár is: a törvénymódosítás értelmében menedékjogi kérelmet már csak személyesen, a határon lévő tranzitzónákban lehet benyújtani. A menedékkérőnek a beadvány jogerős elbírálásáig a tranzitzónában kell várakoznia, azt csak kifelé – vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé – hagyhatja el.
Fontos változás az is, hogy a rendőrök Magyarország teljes területén feltartóztathatják az itt jogellenesen tartózkodó külföldieket, majd a határkerítés kapuján „átkísérik” őket. Kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, vagyis ha a bevándorlók átvágják a határkerítést, amire van esély. A határt fizikailag is megsértő bevándorlók őrizetbe kerülnek.
A kormány és a belügyi tárca tervei szerint összesen háromezer határvadászt képeznek ki a déli határvonal védelmére. A fegyveresektől nem sajnálják a közpénzt sem: Kósa Lajos tavaly novemberben elmondta, hogy a Belügyminisztérium közbeszerzés nélkül összesen 90-100 milliárd forintot költ a májustól napi szolgálatot ellátó határvadászok felszerelésére és elhelyezésére.
