Nincs olyan, hogy valaki évek múlva is garantáltan stabil marad” – mondta lapunknak a pszichológus.
Bilkei egyébként átlagosan 5-6 százalékra teszi azok arányát, akik pszichés alkalmatlanság miatt nem kaphatnak fegyvert: a tesztek során kizáró ok a borderline-hajlam, az indulatkezelési probléma, ahogy az is, ha valaki túlozott egoizmusa miatt vállalna fegyveres szolgálatot.
Felmerül ugyanakkor az is, hogy a gyorstalpaló kiképzés mire lesz elég, és valóban megbízható fegyverhasználatot biztosít-e. Mindenesetre különös, hogy a Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők egyike sem akart az ügyben nyilatkozni: egyikük arra hivatkozott, hogy nem ismeri a határvadászok kiképzési menetrendjét, a másiknak pedig lett volna véleménye, de mint mondta, nem akar emiatt bajba kerülni.
Miközben a bevetésre váró első egységek a gépkarabéllyal barátkoznak, életbe lépett a szigorított jogi határzár is: a törvénymódosítás értelmében menedékjogi kérelmet már csak személyesen, a határon lévő tranzitzónákban lehet benyújtani. A menedékkérőnek a beadvány jogerős elbírálásáig a tranzitzónában kell várakoznia, azt csak kifelé – vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé – hagyhatja el.
Fontos változás az is, hogy a rendőrök Magyarország teljes területén feltartóztathatják az itt jogellenesen tartózkodó külföldieket, majd a határkerítés kapuján „átkísérik” őket. Kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, vagyis ha a bevándorlók átvágják a határkerítést, amire van esély. A határt fizikailag is megsértő bevándorlók őrizetbe kerülnek.
A kormány és a belügyi tárca tervei szerint összesen háromezer határvadászt képeznek ki a déli határvonal védelmére. A fegyveresektől nem sajnálják a közpénzt sem: Kósa Lajos tavaly novemberben elmondta, hogy a Belügyminisztérium közbeszerzés nélkül összesen 90-100 milliárd forintot költ a májustól napi szolgálatot ellátó határvadászok felszerelésére és elhelyezésére.
