Lekeverték a lex Heinekent

Bár a részletes vitáig sem jutott el a lex Heineken, a Fidesz mégsem akarja visszavonni az előterjesztést.

Markotay Csaba
2017. 03. 28. 10:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem kezdődhetett meg ma a részletes vita a lex Heinekenként elhíresült törvényjavaslatról, pedig a napirenden szerepelt a parlament igazságügyi bizottságában. A testület ülésén a fideszes Vas Imre ugyanis azt javasolta, hogy az előterjesztést vegyék le a napirendről. Ezt pedig a kormánypárti többség – az ellenzék tartózkodása mellett – meg is szavazta. Azt nem tudni, hogy mi volt a visszalépés indoka, Rubovszky György KDNP-s bizottsági elnök csak annyit jegyzett meg, az ügyben „további munkálatokra van szükség”, ezért kérte Vas Imre a napirendről levételt.

Mindez azért is érdekes, mert hétfőn Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter – az előterjesztés egyik benyújtója – még arról beszélt, hogy nem vonják vissza a benyújtó fideszes képviselők a lex Heinekenként elhíresült törvényjavaslatot azután sem, hogy megegyezett a Csíki Sör márkanév használatáról a Heineken Románia és az Igazi Csíki Sört levédő Csíki Sör Manufaktúra. Sőt, a parlament elé terjesztett javaslatot megküldték Brüsszelnek úgynevezett notifikációs eljárásra. Mivel az Európai Bizottság eljárása akár fél évig is eltarthat, így Lázár János szerint nincs napirenden, hogy visszavonnák a vörös csillag kereskedelmi forgalomban való használatát szigorúan büntető kezdeményezést (a Heineken címkéin vörös csillag van). Egy másik kormányzati forrás pedig arról beszélt, hogy ha lesz végül törvény, akkor a Heinekennel „kivételezni” fognak, így az – akár kétmilliárd forinttal fenyegető – büntetés nélkül használhatja a vörös csillagot. Pedig az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tilalmáról szóló törvényjavaslatot épp a Heinekenre szabták. 

Az igazságügyi bizottság ülésén egyébként szó volt azokról a Magyarországot érintő ítéletekről, amelyeket tavaly hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága. Völner Pál igazságügyi államtitkár a többi között arról beszélt, hogy az utóbb években csaknem tízszeresére nőtt azoknak a pereknek a száma, amelyeket a börtönök zsúfoltsága miatt indítottak Magyarország ellen. A bíróság tavaly csaknem 100 ilyen ügyben járt el – mondta, hozzátéve, hogy bizonyos ügyvédi irodáktól tömegével érkeznek ilyen beadványok a strasbourgi testülethez. Szerinte azonban ezek a perek rövidesen véget érhetnek, részben az új börtönök építése, részben más jogszabályi változtatások miatt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.