Lekeverték a lex Heinekent

Bár a részletes vitáig sem jutott el a lex Heineken, a Fidesz mégsem akarja visszavonni az előterjesztést.

Nem kezdődhetett meg ma a részletes vita a lex Heinekenként elhíresült törvényjavaslatról, pedig a napirenden szerepelt a parlament igazságügyi bizottságában. A testület ülésén a fideszes Vas Imre ugyanis azt javasolta, hogy az előterjesztést vegyék le a napirendről. Ezt pedig a kormánypárti többség – az ellenzék tartózkodása mellett – meg is szavazta. Azt nem tudni, hogy mi volt a visszalépés indoka, Rubovszky György KDNP-s bizottsági elnök csak annyit jegyzett meg, az ügyben „további munkálatokra van szükség”, ezért kérte Vas Imre a napirendről levételt.

Mindez azért is érdekes, mert hétfőn Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter – az előterjesztés egyik benyújtója – még arról beszélt, hogy nem vonják vissza a benyújtó fideszes képviselők a lex Heinekenként elhíresült törvényjavaslatot azután sem, hogy megegyezett a Csíki Sör márkanév használatáról a Heineken Románia és az Igazi Csíki Sört levédő Csíki Sör Manufaktúra. Sőt, a parlament elé terjesztett javaslatot megküldték Brüsszelnek úgynevezett notifikációs eljárásra. Mivel az Európai Bizottság eljárása akár fél évig is eltarthat, így Lázár János szerint nincs napirenden, hogy visszavonnák a vörös csillag kereskedelmi forgalomban való használatát szigorúan büntető kezdeményezést (a Heineken címkéin vörös csillag van). Egy másik kormányzati forrás pedig arról beszélt, hogy ha lesz végül törvény, akkor a Heinekennel „kivételezni” fognak, így az – akár kétmilliárd forinttal fenyegető – büntetés nélkül használhatja a vörös csillagot. Pedig az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tilalmáról szóló törvényjavaslatot épp a Heinekenre szabták. 

Az igazságügyi bizottság ülésén egyébként szó volt azokról a Magyarországot érintő ítéletekről, amelyeket tavaly hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága. Völner Pál igazságügyi államtitkár a többi között arról beszélt, hogy az utóbb években csaknem tízszeresére nőtt azoknak a pereknek a száma, amelyeket a börtönök zsúfoltsága miatt indítottak Magyarország ellen. A bíróság tavaly csaknem 100 ilyen ügyben járt el – mondta, hozzátéve, hogy bizonyos ügyvédi irodáktól tömegével érkeznek ilyen beadványok a strasbourgi testülethez. Szerinte azonban ezek a perek rövidesen véget érhetnek, részben az új börtönök építése, részben más jogszabályi változtatások miatt.