Megkezdődtek pénteken a perbeszédek a Vizoviczki László és 33 társa ellen költségvetési csalás miatt folyó büntetőeljárásban. A vád lényege, hogy Vizoviczki és a vádlottak padjára ültetett alkalmazottai szándékosan eltitkolták a vállalkozó érdekeltségébe tartozó szórakozó- és vendéglátóhelyek bevételeinek egy jelentős részét, hogy ezzel több százmillió forint értékben kerüljenek el adófizetési kötelezettséget.
A Központi Nyomozó Főügyészség képviselője, Kovatsits Gábor vádbeszédében többrendbeli, üzletszerűen, felbujtóként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalásban, valamint hamis magánokirat felhasználásában kérte Vizoviczki László bűnösségének megállapítását. A vádhatóság szerint a vádlottak – hármuk kivételével – bűnszervezetként működtek együtt.
Ennek kapcsán az ügyész emlékeztetett, nem csak az a bűnszervezet, amely erőszakos cselekményeket követ el. Kifejtette, bár a gazdasági bűncselekmények elkövetői gyakran folyamodnak erőszakhoz üzleti érdekeik érvényesítéséhez, Vizoviczki Lászlóra ez nem volt jellemző, ám ő más illegális módszereket használt. Ezzel vélhetően utalt a fő vádlott ellen folyamatban lévő másik, rendőrök megvesztegetéséről szóló büntetőperre.
A vádbeszédben elhangzott, Vizoviczki László a legapróbb részletekig ismerte, szervezte és felügyelte a bűncselekmény elkövetésére fenntartott hálózatot. – A bűnszervezethez nem csak vezetők, végrehajtók is kellenek – magyarázta az ügyész, hozzátéve, a többi vádlott is tisztában volt azzal, milyen cselekményben vesznek részt.
Az ügyész ezért a vádlottak túlnyomó többségére – így a „diszkópápára” is –
fegyházban letöltendő szabadságvesztés büntetést kért,
azzal, hogy a bűnszervezet okán a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ki kell zárni. E mellett pénzbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabását is indítványozta.
Kovatsits Gábor abban kérte a bíróság segítségét, hogy „ne legyen magától értetődő a költségvetési csalás elkövetése, ne lehessen arra hivatkozni, hogy mindenki így csinálja”
Vizoviczki László védője, Jován László védőbeszédében amiatt kárhoztatta az ügyészséget, hogy – a törvényi kötelességükkel ellentétesen – csak a terhelő bizonyítékok beszerzésén munkálkodtak, a mentő körülmények felderítését teljes mértékben mellőzték. – A jogszabály által megkövetelt méltányosságnak nyomát sem láttuk – sopánkodott az ügyvéd.
Példaként hozta, hogy a nyomozó hatóság olyanokat is tanúként hallgatott ki, akikről már akkor tudták, gyanúsítottak lesznek. Ez azért jogellenes, mert míg a terheltnek joga van hallgatni, a tanúnak nincs – világított rá Jován, aki szerint így tehát garanciális jogoktól fosztottak meg egyeseket, törvénytelenül szerezve be bizonyítékot. Emiatt kritizálta a házkutatásokat is.
Arról is beszélt, ami a védelem – és személyesen Vizoviczki László – részéről az eljárásban többször felmerült: nem világos, hogy a vád szerinti bűncselekményt pontosan milyen összegre követték el.
„Ahány szakvélemény, annyi szám”
– célzott a jogász arra, hogy a három kirendelt igazságügyi szakértő más-más összegben mutatta ki a be nem fizetett áfát. – Bizonytalan összegre nem lehet büntetőjogi felelősséget alapítani – szögezte le az elsőrendű vádlott ügyvédje.
E témában ismét előkerült a borravaló kérdése, annak bevallása ugyanis – mivel az nem az áfa, hanem a személyi jövedelemadó alapja – nem a cégek adóbevallási kötelezettségének körébe tartozik a védelem álláspontja szerint. A lefoglalt iratokból azonban nem világos, hogy mennyi a borravaló összege, amit a vádban említett, elmaradt áfa alapjából le kellene vonni – mondják. Jován visszautalt ügyfele egy korábbi vallomására, melyben a klubtulajdonos elmondta, egy Sz. Attila nevű vendég például sokszázezres borravalókat hagyott egy-egy alkalommal a szórakozóhelyeken.
Az ügyészség véleménye ezzel szemben az, hogy azok a számlán felüli összegek, melyeket a klubok és éttermek begyűjtöttek, majd visszaosztottak a pincéreknek, már nem borravalóként, hanem bevételként és kiosztott jutalékként értékelendőek.
Jován László úgy véli, a Vizoviczki alkalmazásában állt, első fokon felmentett hajógyári-szigeti kidobókat is azért vádolták meg gyilkossággal, hogy azt a képet próbálják erősíteni, miszerint Vizoviczki az éjszakai élet rettegett ura volt.
– Ha a vádlottak abban az ügyben azt mondták volna, hogy Vizoviczki László utasítására cselekedtek, akkor mára tisztikeresztet kapak volna, de legalábbis régen szabadlábon lennének – fogalmazott a védőügyvéd, hozzátéve, nem mondtak ilyet, mert nem így történt.
A bűnszervezet vádjával összefüggésben cáfolta az ügyvéd, hogy olyan rendszerről lenne szó, ami bűncselekmény elkövetésére jött létre. A védőbeszéd végén elsődlegesen bűncselekmény, másodlagosan bizonyítottság hiányában kérte védence felmentését.
„Ha van is adóvita, az nem a büntetőbíróságra tartozik”
– zárta mondandóját.
###HIRDETES2###
