Tizenkét esetben olyan súlyos visszaélés történt, hogy a hatóságok feljelentést tettek egyebek között sikkasztás és költségvetési csalás gyanúja miatt – derül ki a Belügyminisztérium lapunk által megismert beszámolójából, amely a közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos tavalyi hatósági ellenőrzések eredményeit összegzi.
A súlyos szabálytalanságot elkövető harminc közfoglalkoztató esetében visszafizetési kötelezettségről született határozat, ez a már kifizetett támogatási összeg részben vagy egészben történő (egyes esetekben kamattal, illetve késedelmi pótlékkal növelt) visszaszolgáltatását jelenti. Országosan összesen 287,5 millió forintot követelnek vissza a hatóságok, a múlt év végéig azonban csak alig több mint az esetek felében történt meg a pénz legalább egy részének visszaadása. A BM szerint a visszafizetési folyamat lassúsága mögött általában a még folyamatban lévő hatósági eljárás áll, és az is gyakori, hogy a szerződést szegő közfoglalkoztató (leggyakrabban települési önkormányzat) részletfizetést kér. Az sem ritka, hogy a település nem tud miből fizetni. A legtöbb szabálytalanságot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közfoglalkoztatók követték el, nekik kell a teljes összeg több mint felét, 144,9 milliót visszafizetniük. A második legnagyobb visszafizetési kötelezettség Bács-Kiskun megyét terheli, ott már „csak” 35 millió forintot használtak fel szabálytalanul. Nyolc megyében – például Tolna, Győr-Moson-Sopron, Vas vagy Csongrád – nem történt jelentős szabályszegés.
A legsúlyosabb esetekben feljelentést tettek a hatóságok. Tíz esetben ismeretlen tettes, két esetben konkrét személy ellen született feljelentés a többi között költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése, a közfoglalkoztatási program költségeire folyósított támogatás céltól eltérő felhasználása, illetve sikkasztás gyanúja miatt.
Egyébként a kormányhivatalok 2016-ban összesen több mint ötezer közfoglalkoztatási programot ellenőriztek, ez mintegy 177 ezer közmunkást érintett. A vizsgálatok kiterjedtek a foglalkoztatás helyszíni megvalósítására, a munka- és védőeszközökre, a programokban megtermelt javak felhasználására, valamint arra, hogy a termékek és termények értékesítése során szerzett bevételt az önkormányzatok visszaforgatják-e a közfoglalkoztatási programba.