Bár óriási szükség van a háziorvosokra, kérdéses lehet, hogy szakvizsga és gyakorlat nélkül mennyire hatékony az ellátás. A lapunk által megismert legfrissebb adatok szerint jelenleg 287 tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen háziorvosi körzet van az országban. A kormány a tartósan betöltetlen praxisok feltöltését egyebek között a letelepedési és a praxisjogvásárlási támogatással akarja elérni, ez azonban egyelőre nem hozott áttörést, a több millió forintos támogatások sem elég csábítóak.
Mivel a háziorvosok között egyre több a nyugdíjaskorú is, és kevés fiatal vállal körzetet, három éve praxisprogramot indított a kormány. Ennek lényege, hogy más területen már szakvizsgát szerzett orvosok is vállalhatnak praxist háziorvostani szakvizsga nélkül. A rendelés megkezdése után évekig dolgozhatnak így, ugyanis öt évet kapnak a szükséges képesítés megszerzésére.
Lehet például valaki bőrgyógyászati, fül-orr-gége gyógyászati, gyermeksebészeti, honvédorvostani, idegsebészeti, neurológiai, ortopédiai, pszichiátriai, reumatológiai, fizioterápiai, szemészeti vagy szülészet-nőgyógyászati szakvizsgával is háziorvos.
– Ahhoz, hogy valaki háziorvosi praxisban, önállóan láthasson el betegeket, a háziorvosi részvizsgának elengedhetetlennek kellene lennie – jelentette ki lapunknak nemrég Bárdos Judit háziorvos, a Semmelweis Egyetem oktató orvosa, pszichoterapeuta. A szakértő kifejtette, nem biztos, hogy az egyetemi képzés alatt megszerzett elméleti tudást egy kezdő orvos olyan gyorsan le tudja fordítani a gyakorlatra, mint ahogy kellene. – Tény, hogy sok az ellátatlan, tartósan betöltetlen körzet, de nem ez a módja a feltöltésüknek. Ehelyett inkább motiváltabbá kellene tenni a fiatalokat, hogy a háziorvosképzést válasszák, ebben pedig kulcsszerepe van a finanszírozásnak – jelentette ki.
Annál az 1496 orvosnál, akinek van csecsemő- és gyermekgyógyászati szakvizsgája, jóval többen látnak el gyerekeket is, hiszen kényszerűségből egyre inkább szaporodnak a vegyes praxisok. Az elmúlt hét-nyolc évben ugyanis legalább száz, gyermekeket ellátó háziorvosi praxis szűnt meg. A vegyes praxisokban a felnőtteket és a gyerekeket is ugyanaz az orvos látja el, akinek azonban nincs feltétlenül szakvizsgája gyermekgyógyászatból, hiszen nem volt rá szükség. Ezzel az a baj, hogy a leginkább felnőtteket ellátó orvosoknak nem mindig van meg a kompetenciájuk, hogy akár egy csecsemőt is ellássanak, hiszen a képzésüknek ez korábban nem feltétlenül volt része – erről korábban Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke beszélt a Magyar Nemzetnek.
A gyermekorvosok öt évig csak gyermekgyógyászatot tanulnak, míg a felnőtt-háziorvosok négy hónapos gyermekorvosi képzést kapnak, ebből két hónap az elmélet, és hat hét a praxisban töltött idő. Ez véleménye szerint nem elég ahhoz, hogy valaki képzett házi gyermekorvossá váljon.
Az adatok szerint egyébként 2016-ban a házi gyermekorvosok átlagéletkora 59 év volt, a praktizálók 46 százaléka 60 év feletti, s 140 orvos már a 70. évén is túl van. Ám ez nem minden: kilenc házi gyermekorvos már 80 évnél is idősebb.
Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke ugyanakkor vitatja az adatokat. A szakember lapunknak leszögezte: 1998. december 31. óta mindenkinek, aki háziorvosként tevékenykedett, háziorvosi szakképesítést kellett szereznie, ez volt a feltétele annak, hogy folytathassa munkáját. Éppen ezért szerinte valami nem stimmel az államtitkárság válaszával.
– Az elmúlt három évben a praxisprogramnak köszönhetően évente maximum 30-40 olyan körzetet töltöttek be, ahol elképzelhető, hogy a háziorvosnak még nincs meg a szakvizsgája, de ők összesen száznál is kevesebben vannak – mondta Selmeczi. Arra azonban ő sem tudott magyarázatot adni, mi lehet az oka annak, hogy Rétvári Bence válasza alapján összesen 933 olyan doktor dolgozik a hazai praxisokban, akinek nincs háziorvostani szakvizsgája.
