A kormánypártok álláspontját ismertetve Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón azt mondta, Soros György szervezetei nem csupán segítik az illegális bevándorlást, de akár tízmilliárdokat is kereshetnek rajta az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) „hathatós közreműködésével”.
Migránsok nevében perelnek, miközben a strasbourgi testületben szintén Soros Györgyhöz köthető személyek ülnek – hangsúlyozta.
Hollik példaként említette Sajó Andrást mint a Gyurcsány-kormány delegáltját: ő az EJEB bírájaként, valamint elnökhelyetteseként is dolgozott, és neve szerepel azoké között, akik Magyarországgal szemben a két bangladesi migráns javára döntő ítéletet jegyezték. Sajó András a „Soros-egyetem” egyik alapítója volt, és tiszteletbeli elnöke a „Soros-féle” Helsinki Bizottságnak, amelynek csaknem hárommillió forint perköltséget ítéltek meg.
Az MTI beszámolója alapján a politikus ugyanakkor egyetlen bizonyítékot sem mutatott be arról, hogy Soros György szervezetei – vagy az általa Soros-fenntartásúnak titulált érdekvédők – valóban milliárdokat keresnének a menekültválságon.
Hollik nyilatkozata után elmondható, hogy a Fidesz–KDNP már rohamléptekkel köti Soros-kapcsolásba mindazokat, akik a kormánypártok véleményével ellentétesen nyilvánulnak meg. A Fidesz szombaton lényegében a teljes baloldali ellenzéket Soros-bérencnek nevezte.
A kereszténydemokrata képviselő sajtótájékoztatóján az esetre utalt, amikor két bangladesi állampolgár 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába.
A strasbourgi bírói testület idén márciusban egyhangúlag megállapította, az ügyben Magyarország több ponton, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jog, a kínzás tilalma, illetve a hatékony jogorvoslat tekintetében is megsértette az emberi jogok európai egyezményét.
Az indoklás szerint szabadságvesztéssel ért fel az érintettek elzárása, akiket hivatalos bírói indoklás és a bírósági felülvizsgálat lehetősége nélkül fosztottak meg szabadságuktól. Kiemelték emellett, hogy a hatóságok nem biztosították a hatékony jogorvoslat lehetőségét a felpereseknek. A törvényszék ugyanakkor kielégítőnek találta a panaszosok fogva tartásának körülményeit, elegendő helyük volt a konténerben, és naponta három étkezést biztosítottak a számukra. Ezzel kapcsolatban tehát elutasították, hogy sérült volna az egyezménynek a kínzás tilalmáról szóló cikke.
