Az ügy előzménye, hogy a két bangladesi állampolgár 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába.
A strasbourgi bírói testület egyhangúlag megállapította, az ügyben Magyarország több ponton, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jog, a kínzás tilalma, illetve a hatékony jogorvoslat tekintetében is megsértette az emberi jogok európai egyezményét.
Az indoklás szerint szabadságvesztéssel ért fel az érintettek elzárása, akiket hivatalos bírói indoklás és a bírósági felülvizsgálat lehetősége nélkül fosztottak meg szabadságuktól. Kiemelték emellett, hogy a hatóságok nem biztosították a hatékony jogorvoslat lehetőségét a felpereseknek.
A törvényszék ugyanakkor kielégítőnek találta a panaszosok fogva tartásának körülményeit, elegendő helyük volt a konténerben, és naponta három étkezést biztosítottak a számukra. Ezzel kapcsolatban tehát elutasították, hogy sérült volna az egyezménynek a kínzás tilalmáról szóló cikke.
A kínzás tilalmáról szóló cikk megsértését viszont megállapították a visszatoloncolásuk vonatkozásában, amelynek során nem biztosították, hogy ne legyenek kitéve embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének, és nem vizsgálták meg külön-külön a menedékkérők ügyét.
Közleményében az EJEB kitért arra, hogy a panaszosok egyikét egy hiba folytán egy általa nem beszélt nyelven kérdezték ki. A menekültügyi eljárásról ráadásul kizárólag írásban kaptak tájékoztatást annak ellenére, hogy mindketten írástudatlanok. Az ügyükben született döntés fordítását az ügyvédjük kapta meg két hónappal azután, hogy az érintetteket visszaküldték Szerbiába.
Az EJEB elsőfokú ítélete szerint a magyar államnak fejenként 18 705 eurós (mintegy 5,8 millió forintos) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a felpereseknek.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az emberi jogok európai egyezménye előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden tagállami jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, de úgy véli, hogy mégsem szolgáltattak számára igazságot.
Minden eddiginél szigorúbb törvény
Épp a múlt héten fogadtak el egy, a most egyezménysértőnek ítéltnél is szigorúbb salátatörvényt, amely alapján minden migránst a határon lévő tranzitzónákban helyeznek majd el. Az elfogadott javaslat lényege, hogy a migránsokat egészen addig az egyelőre 200–400 férőhellyel bővülő tranzitzónákban lehet tartani, amíg menekültkérelmüket jogerősen el nem bírálják. Azokat a menedékkérőket pedig, akiket beengednek a tranzitzónába, kötelezően fogva tartanák, és a tranzitzónát csak a kiléptetőkapun keresztül, Szerbia vagy Horvátország felé hagyhatnák el. Az új jogszabály része az az intézkedés is, amely szerint nemcsak a határtól számított nyolc kilométeren belül elfogott migránsokat vihetnék vissza a magyar–szerb határra, hanem minden, az országban lévő menedékkérő a tranzitzónákba kerülne. A szigorítással kapcsolatban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is súlyos aggályait fejezte ki. Az Amnesty International és a Magyar Helsinki Bizottság szerint minden határon túlmegy a magyar szigorítás.
